Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Hol tart megyénk művelődésügye?
Középiskoláink korszerű, változatossággal gazdag szakképzési kínálatot nyújtanak. A 16 szakközépiskolai egységben megtalálhatók a legkülönb szakirányok: ipari, mezőgazdasági, erdészeti, vasút- és postaforgalmi, köz.gazdasá- gi, számítástechnikai, külkereskedelmi, kéres'kedelmi-vendéglátó-i pari, egészségügyi és óvónői. A jövő tanévben az országban elsőként indul humán szoL gáltató (szociális munkás) szakközépiskolai képzés Egerben. Szakmunkásképző intézeteink is változatos és változó képzési profilokkal működnek. A középiskolai diákság és a szakmunkástanulóik átlagos szociális háttérrel, az alapozó általános iskolák színvonalának következményeivel, a képzést nyújtó középfokú intézmény sajátosságaival él. Érzékelhetően pozitív hatásokat kapnak az iskola-fenntartó települések közösségeinek gondoskodásából, a többségben a szakképzésben közreműködő üzemek dolgozóitól is. Szélsőséges nézetek itt-ott fellelhetők, a diákok (főként szakmunkástanulók) egy kis része tudatosan vall divatos nem kívánt világnézetet. A középfokú oktatás-nevelés hatékonyságával kapcsolatos elvárásaink nem maradéktalanul teljesülnek. Pedagógusaink között is eluralkodott a megélhetés színvonalának fenntartására irányuló görcsös törékvés. Visszaszorult a kutató tudományos tevékenység, de fokozottan terjed a különórák, iskolán kívüli túlmunkák utáni hajsza. Mindezek — ha nem is átalános érvénnyel — a nevelő- oktató munka hiányosságait növelik. Az oktatási törvény bevezetésének hatásai különösen az elmúlt tanévben tükröződtek. A nevelőtestületek elégedetten fogadták, szívesen vállalták a nagyobb döntési felelősséget. Érdeklődéssel vették részt a különféle felkészítő és konzultációs fórumokon. Bekapcsolódtak a soron lévő újszerű munkába; a működési szabályzat elkészítését, az érintett intézményekben a vezetői megbízatásokat aktív és érdekelt tantestületek komoly együttműködése jellemezte. A jóváhagyott működési szabályzatok óvatosságot, a feladatok decentralizálásától való tartózkodást tükröznek, ugyaniakkor a kollektívát érintő kér- désdklben demokratikus döntési folyamatot feltételeznek. Gimnáziumaink döntő többsége tradíciókkal, társadalmi-egyéni kapcsolatokkal működő régi intézmény. A tanulócsoportok száma öt év alatt 92-ről 98- ra emelkedett. Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban több intézményben is nagy a zsúfoltság. Ennek ellenére fokozódik az érdeklődés a „divatos”, elismert iskolák iránt. A tehetséggondozás sokféle módját megvalósítva egyes iskolákban a jelentkezők 80 százalékát felveszik az egyetemek és főiskolák. Több tantárgyból elismert helyen állunk az országos versenyeken is. A két-tannelyvű gimnázium szervezésén gondolkodunk, közelebbi tervek a következő tervoiklus elejére várhatók. A szakközépiskolai oktatást népszerűsége folytán gondtalan beiskolázási körülmények, de megterhelő működtetési-fenntartási feladatok jellemzik. Megyénkben a képzési ágazatok széleskörűek. A szakmai felkészítést különösen a mezőgazdaság, számítástechnikai, közgazdasági, gép- és műszeripari, posta- és vasútforgalmi pályák foglalkoztató üzemei jónak tartják. Az 1985/86. tanévtől kezdődően Egerben és Gyöngyösön az ipari szakközépiskolákban beindítottuk a technikusképzést. A jövő tanévben Egerben építőipari, majd a feltételek kialakulását követően a mezőgazdasági és erdészeti szakmák technikusképzését kezdjük el. Egyre nagy óbb gondokat jelent a szakképzés gyakorlati oktatása; tárgyi- és személyi feltételek biztosítása. A Szakmunkásképzési Alap támogatásait rendszeresen igényeljük, s a Művelődési Minisztérium segítségével részesülünk is ebből a forrásból. 58
