Hevesi Szemle 16. (1988)
1988 / 2. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Kovács János: Hol tart megyénk művelődésügye?
ben folytatni az elektronizálási programot* az iskolai videózás feltételeinek javítását. A tankötelezettség teljesítése megyénkben az átlagosnál több akadályba ütközik. Nagy feladatot jelent, mert magas a hátrányos és veszélyeztett tanulói réteg aránya, s ezen belül nagy a fokozottan veszélyeztetett, szociálisan elmaradott réteg részesedése. Mindezen okok mellett az érintett iskolák ellátási problémáit, a lakossági közvéleményt, az oktatás személyi ellátását, a pedagógusok kedvezőtlen körülményeit is fel lehet sorakoztatni. Ellenőrzések, ajánlások, helyzetelemzések, anyagi ösztönzés, kiemelt szakmai ellátási törekvések próbálják ellensúlyozni az objektív nehézségeket. A tapasztalatok nem igazolnak gyors és áttörő javulást, s úgy tűnik, az okok keresésénél túl kell lépni az oktatás határain. Bonyolult feladatrendszerben kell gondoskodnunk a fogyatékos és állami gondozásban élő gyermekek tankötelezettségéről. Mindkét rétegnél a feltételek és a körülmények türelmes közelítését céloztuk. Eredményesen működik a fogyatékosok számára szervezett speciális továbbképző iskola Egerben, a következő tanévben Gyöngyösön is indítunk kihelyezett tagozatot. Az egri Gyermekvárosban a folyó tanévben indult el a túlkoros osztályok szervezése, a hagyományos felzárkóztató korrepetálások, kiscsoportos foglalkozások mellett. A József Attila Ifjúsági Otthonban a lőrinci tanyaépület felújításával javultak a 14—18 éves állami gondozott fiúk belső munkafoglalkoztatásának feltételei. A hiányos alapfokú végzettséggel rendelkezőknek megszerveztük a dolgozók általános iskolai oktatását. Általános iskoláink tartalmi feladatait meghatározóan az alapozó funkció diktálja, az új tantervek tananyagproblémáival és az oktatási törvény iskola- szervezeti és formális újszerűségével bonyolítva. A nyelvi-kommunikációs nevelés hagyományos formái metodikailag továbbfejlődtek, s új megoldásokkal gyarapodtak. A mérési eredmények még mindig kimerülnek a következő iskolafokozat — általában elmarasztaló — ítéleteiben. Tapasztalatok szerint javult a hangos olvasás szintje, de az értő olvasás hiányai feltűnőek az alsó tagozatban. A felső tagozatban változatlanul magas az olvasással, verbális kifejezéssel, helyesírással küszködök aránya. „Az igazolt sikerek mellett készségfejlődési hiányokkal terhelt a matematika oktatása. Rendszerint motivációs bázis nélküli, követelményközpontú tanítási módszerek okozzák az alacsony teljesítményt. Egyre több a matematikát kerülő általános iskolás diák, ugyanakkor sürgető feladat lenne a számítástechnika térhódítása. A különböző tantárgyakban az ismeretanyagok túlméretezettsége, az ebből adódó feszített ütem nem teszi lehetővé a megfelelő elmélyítést, rögzítést, begyakorlástól.: történelem, biológia, földrajz, stb.). Az idegen nyelv eredményesebb tanítása, elterjesztése érdekében szorgalmazzuk szakosított tantervű osztályok indítását, második idegen nyelv bevezetését. Az iskolások 66,2 százalékéiban egy vagy több, illetve minden osztályban kiscsoportban tanítják az orosz nyelvet. Egy csoportra jutó átüiagilétszám 21 fő. Orosz nyelvű szakosított tantervű osztályok száma 67, mely 9 iskoláiban működik. Második idegen nyelvet 8 intézményben, 76 osztályban 1336 tanuló tanul. Jelenleg 7 angol, 1 német tagozat működik. Fakultáció keretében 24 csoportban 273 fő tanul idegen nyelvet. Az utódait* •években nőtt az igény, melyhez a tantervi óratervi kereten túl a Gorkij 55
