Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 5. szám - SZÍNHÁZ - Szecskó Károly: Színházi élet Egerben, a Tanácsköztársaság idején

Június 11-én és 12-én került sor a második vörös este megtartására. A mű­sor szavalatokból, monológokból és énekes jelenetekből állt. A program fő ese­ménye Szép Ernő „Kávécsarnok” és Móricz Zsigmondi „A politika” című vígjáté­kának bemutatása volt. A műsorban Weisz Mariska, Riha Erzsébet, Szász Ilonka, Molnár Dániel, Gross Anna, Szigritz Böske és Rózsika. Schönberg Zsigmondi, Révász László, Fekete László és Huszthy Zoltán lépett fel. Huszthy később az Egri Dalkör karnagyaként vált ismertté. Az egri Vörös Újság cikkírója szerint: „A már megszokott és teljesen nélkülöz­hetetlenné vált vörös esték iránt osztatlan az érdeklődés. Estéről estére közelednek a művészi színvonalhoz, oktatnak, nevelnek, szórakoztatnak.” A június 21-én és 22-én tartott vörös estén már Molnár Ferenc közismert Liliom című darabját játszották nagy sikerrel. Júliusban új fejezet kezdődött el a színház életében. Ugyanis július 6-tól no­vember 1-ig szerződött városunkba a sátoraljaújhelyi színtársulat. A társulat jú­lius 6-án kezdte el szereplését a „Túl a nagy Krivánon” című operettel. Az évadban többek között még a következő előadásokat tervezték: Pillangó főhadnagy, Hejehuja báró, Pacsirta, Gróf Rinaldo, Lili bárónő, Vica Marcsa katonája, Tessék szellőztet­ni!, A megváltás felé, Sztrájk, Remény, Világ proletárjai, egyesüljetek! A színház vezetősége a munka gördülékennyé tétele érdekében Hidassy Kál­mán személyében színházi titkárt is foglalkoztatott. A színház megkedveltetése céljából pedig bérletet is adtak ki. Egyébként a közönség növelése érdekében a jegyeket olcsó áron biztosították. Üj vonást jelentett a színház műsorpolitikájában az is, hogy július 27-től gyer­mekelőadásokat szerveztek. Ugyanis a Forradalmi Kormányzó Tanács rendelete értelmében, tizennégy éven aluli gyermekek színház- és mozielőadásokat nem láto­gathattak. Az előadások tartását Jachwert Ede, kormányzótanácsi biztos kezdemé­nyezte, aki mindig szívén viselte a gyermekek sorsát. Most', amikor Egerben állandó helyi színtársulat megteremtésén fáradozunk, lapozzuk fel a színház történetének krónikáját, s gondoljunk azokra is, akik már 1919-ben a szocialista típusú színházi élet megteremtésén fáradoztak. Szecskó Károly 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom