Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - SZÍNHÁZ - Hekli József: Színházi levél Moszkvából
színen, már folyik ellene a büntető eljárás, de sötét múltja beárnyékolja családja további sorsát is. Elsősorban fiát. a 18 éves Alekszejt viselik meg az események, s a szétrobbant szülői házból apja egykori sofőrjéhez menekül. A roppant érzékeny lelkű fiatalember szenvedélyes vívódása már-már önsanyargatása áll a drámai cselekmény középpontjában. A fináléban Alekszej apja pisztolyával — a legvégsőkre is elszánva magát — kirohan a tengerpartra. A szerző azonban — bízva hősében — azt hallatja ki darabjából, hogy talán még elkerülhető a végső tragédia. Ezzel szemben a Rigából Moszkvába szerződött kiváló rendező. Sapiró színpa dán eldördül a végzetes lövés. Megkérdeztem Rozovot, mi a véleménye a színházi fináléról. Az író válasza: a színház szabad kezet kapott, hogy válasszon a lehetséges befejezések közül. A dráma lényegében arról szól. hogy a fiatal nemzedék képviselőinek nem egyszer szembe kell néznie apáik súlyos megtévelyedéseivel, de rajtuk is múlik, hogyan tudnak rendet tenni saját, gyakran aránytévesztett életükben. Viktor Ro- zov van annyira mestere a drámaírásnak, hogy ráérezzen arra. hogy a legjobb drámai szituáció sem fokozható a végletekig, ezért a tragikus sodrású cselekmény- sort többszer is, a mai életből ellesett, hangulatos epizódokkal színesíti meg. Ilyen például a divatos aranyifjú szerepeltetése, aki minden útjába kerülő lánynak a szokásos, sztereotip frázisokat hadarja el. s a modern karikatúra, szokás szerint, mindig visszautasításban részesül. A nagyvad alakjainak megformálására a Vahtangov Színház legjobb színészeit sorakoztatta fel. A sok remek alakítás közül is kitűnt A. Filippenko Ogrodnyikovja, aki a jólelkű, segítőkész sofőr figuráját hol erőteljes, hol lehelet finom gesztusokkal mintázta meg. A tanítóból a szükség folytán jól kereső sofőrré ,,avanzsált" Ogrod- nyikov Alekszejben azonnal felismeri az útvesztett embert — egykori önmagát — s ezért mindenáron segíteni akar rajta. A. Filippenko az önként vállalt ..küldetést”, s önnön sorsának újrajátszását fantasztikus művészi érzékkel oldotta meg. A bukott ember egykori iskolatársát alakító professzor szerepében I. Jakovlev ugyancsak nagyszerű teljesítményt nyújtott. Atmoszférateremtő játékában a kiégett fővárosi rektor nagyvonalúságában is kisszerű, fölényességében is tétova volt. A többi szereplő is méltóképpen felnőtt a darab kínálta igényes, művészi feladathoz. Rangos színházi eseménynek számít Emil Braginszkij A szoba című darabja. A műfajok és stílusok határmezsgyéjén egyensúlyozó, s modern zenével is felforró- sított színpadi játék eseményei egy iskolahelyiségben zajlanak. A szépnem különböző korú és karakterű képviselőinek hétköznapjaiból mesél el egyet s mást a vit- riolcs tollú szerző. Az első tavaszon már jócskán túllévő Albina például egyik szobáját ingyen adja ki egy vonzó, de félszeg férfinak, azért, hogy Gyergacsov eljátssza a kolléganők előtt a hősszerelmes szerepét. Ljudmilla az örökké elégedetlen szépség pipogya főnöke köré fon szoros érzelmi hálót. Liza. a cserfes újlány, betanult szólamokkal kavar vihart maga körül. Az egymásba keresztül-kasul fonódó események, gyakran a pikánsig fokozott jelenetek kitűnő játéklehetőségeket biztosítanak a Moszszovjet Színház művészeinek. Viktor Merezsko neve az utóbbi években egyre gyakrabban szerepel a színlapokon. A nálunk alig ismert írónak egyszerre két darabja is megy a Puskin Színházban: Én nő vagyok és a Kiáltás. Az előbbi, Masa sorsán keresztül, a felbomlott családi élet útvesztőit villantja fel, felvázolva a lehetséges — jobbnál jobb, rosz- szabbnál rosszabb változatokat is. A kiáltás drámai cselekménye ugyancsak a társadalmi kérdések sűrűjébe vezet. Vlagyimir Arró darabjai nélkül elképzelhetetlen a modern szovjet színház — ezt a mondást többször és több helyen is hallottam. Kétségtelen, hogy az évenként kellemes meglepetésekkel szolgáló leningrádi tehetség új színt vitt a szovjet dráma- irodalomba. A kert, a Kék ég s rajta fellegek, az öt történet a régi házban vagy a „legrázósabb" darab a Nézzétek, ki jött! egyaránt zajos színházi eseménynek számított. Arro műveinek fókuszában az élet realitásából táplálkozó éles viták állnak, amelyek gyakran B. Shaw vitadrámáinak szabályai alapján épülnek. A Nézzétek, ki jött! így egy keserű látlelet a mai világról: az igazi értékek — a tudomány, a becsület, a szerelem — fokozatos devalválódásáról. A darab arról szól. hogy a jónevű író tengerparti nyaralóját — a mester halála után a divatos figaró. King akarja megvenni, de megelőzik hasonszőrű, újgazdag barátai. A szerelmi félrelépésekkel s karrierista pózokkal bőven tarkított dráma rendkívül merészen ábrázolja a mai élet veszélyes „kinövéseit", deformált értékítéleteit. Moszkva rendkívül változatos és sokszínű színházi élete természetesen nemcsak művészi telitalálatokból áll, vannak kétes-kétséges kísérletek s félresikerült előadások is. A művészet göröngyös útjain azonban a félrecsúszások, s visszaesések a sikerek kivívásának elengedhetetlen „tartozékai”. 78
