Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Sárhegyi István: Arcok és pillanatok
a tények közlési szintjén meg kell állapítanunk: Gyurkó Géza halála után egy más karakterű egyéniség állt a lap élére. Pécsi István. A formát és tartalmat más oldalról közelítette meg, a hazai kapcsolati rendben irodalmon, prózán túl széles ösvényt nyitott az egyéniségeknek, lett-légyenek azok pesti írók. bohémok, mini Abody Béla, fenségesek, imint Makay Margit, merészek, mint az operaíró Szó- kolay Sándor, nagyvonalúak, mint Fábri Zoltán, vagy Szakonyi Károly, vagy olyan szókimondó, mint Simányi Imre, vagy Kovács Ádám, a feltaláló. És iha mindezek mellé felsorakoztatjuk, hogy drámapályázat hívja hozzánk az alkotókat, hogy a Szemle, mint fórum, gazdája egy Galériának, ahol sorozatosan nagy közönség- és szakmai siker kiséri a nyitó szándékot; ha 'veszem azt. hogy a Szemle a |Megyei Művelődési Központtal egyetemben gazdája a Miniszínpadnak, ahol az ország vezető színészei lépnek fel, mint például Pécsi Ildikó, Mensáros László, Tolnay Klári, Gálffi László, jelezvén, hogy itt valami ,yegészen elüt a szabványtól”; hogy Agárdy Gábor egyórás műsorára imég a levegő is kiszorult utz 'Oktatási igazgatóság auditóriumából, nem is beszélve ikonjainak fergetes hatásáról, mert már negyedik helyére kísérjük ezt a műfaji remeklést: így és ezt felsorolva érzünk abban is biztatást, ahogyan a vállalatok sora, ez az újfajta mecenatúra felfigyelt a célra; a kultúrának, a művészeteknek, az irodalomnak akarjuk megnyerni a széles tömegeket. Még azzal is, hogy zenei programot kínálunk a tárlatok megnyitásához, a művészekkel. írókkal folytatott irodalmi riportok alkalmával is. A jövőt firtatva kérdezzük: mennyi is ez a tizenöt év? Farkas András Arcok és pillanatok Három év vidám-szomorú történetekkel Immár több mint három esztendeje, hogy napvilágot látott a megújult Hevesi Szemle első száma. Három esztendő ... Voltaképpen nem sok idő. S mégis, mennyi- minnyj felejthetetlen találkozásra elegendő. Az arcokat a fényképek őrzik, a szavakat a magnószalagok. No, és az emlékezet. Ámbátor ennek rostáján egy seregnyi élmény kihullik a hetek, hónapok múlásával. De örökre megmarad a beszélgetések hangulata. S persze, az aprócska sztorik . . . Gálffi koronája Mindenki érzékeny valamire. A színész — talán éppen a mesterségéből adódóan — os átlagembernél több dologra is. Gálffi — amint azt jómagam is tapasztalhattam — a rekv'zitumaira. Amerikai úti lakásában üldögéltünk, s a pályájáról, a hivatásáról diskuráltunk. őszintén, fesztelenül mesélt. Nyoma sem volt benne a bizalmatlanságnak. Közvetlen volt. akárcsak érkezésünk pillanatában. Akkor, alighogy túljutottunk a bemutatkozás szükségszerű ceremóniáján, azonnal tegeződésre váltott át. Igaz ami igaz, valahogy furcsának is tűnt volna a szájából az a szó, hogy ön vagy maga. Nos, valahol az interjú felénél tarthattunk, amikor valami dolga akadt. így magunkra hagyott bennünket. Egy darabig céltalanul tébláboltam a •zabában, de aztán megláttam valami érdekeset. Az egyik szék karfáján királyi palást hevert, mellette korona. Egy sikeres előadás kellékei. Nem sokat gondolkodtam, nyomban a fejemre tettem a koronát. Végtére is egy újságíró nem mindennap tetszeleghet az uralkodók legfőbb ékességével. Elégedetten nézegettem magam a tükörben, ám váratlanul belépett az igazi tulajdonos. Mit mondjak, amikor megpillantott, nem repesett az örömtől. Finoman bár. de határozottan értésemre adta, hogy az a korona, amellyel a fején a színpadon királyt játszott, szent és sérthetetlen, azaz egyedül csak ő érintheti. Arcáról kevéssé tudtam leolvasni, hogy tényleg dühös-e, vagy csupán tetteti. Mindenesetre, ha az előbbi az .igaz, akkor még szerencsém van, hogy nem egy valódi király kapott rajta a felségsértésen. Mert különben a fejem réges-régen porba hullott volna ... Tolnay főz Többször is jártunk nála. Amikorra megérkeztünk, már mindig lefőtt a feketekávé. Ez is. akárcsak a kis sarokasztal körbeülésének rendje, szinte szertartássá vált. Ö is és mi is megszoktuk az eredeti helyeinket. Nem tudtunk olyan dolgot kérni tőle, amit ne teljesített volna nyomban. Így volt a legelső alkalommal is. Fotos kollégám rettentően felbuzdult ezen a szívélyességen, s elhatározta, most az64
