Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Kiss Sándor: Számvetés a jubiláló Hevesi Szemléről
tői, Gyurkó Géza, főszerkesztő, dr. Bakos József, Ebergényi Tibor, dr. Farkas András, Greskovits László, Kócza Imre, Lökös István, Moldvay Győző, dr. E. Nagy Sándor, dr. Sereg József, dr. Sipos István, Szalay István, dr. Varga András szerkesztőbizottsági tagok beköszöntőjükben a következőképpen fogalmazták meg elképzeléseiket: „Űj, időszaki folyóirat első számát tartja kezében az olvasó: a Hevesi Szemlét. Az új folyóirat címe egyúttal megadja a lap célját, és megjelöli helyét is a nyomtatott betűk hazai világában. Heves megye fejlődő, gyarapodó társadalmához, a tájhoz kötődve az itt élő, dolgozó, alkotni akaró és tudó emberek fóruma kíván e szemle lenni. Nem a kinyilatkozásé, hanem a megnyilatkozásé, nem a mindentudásé, de a mindent tudni akarásé, elkötelezetten, de megváltoztatni akaróan! Ügy véljük, hogy jó értelemben vett lokálpatriotizmus nem jelenhet provincializmust, a haza egy kisebb tája és annak népe életének, gondjainak, terveinek tükrözése tisztesen csillogó mozaikkockája lehet az egész ország mozaik pannójának. A Hevesi Szemle pódium akar lenni, ahová gondjaival és gondolataival felállhat mindenki, akinek mondanivalója van közös dolgaink jobbítása, sorsunk gyarapítása ügyében. A mátrai, a bükki táj e szemléje szó szerint is igyekszik majd megszemlélni és megszemléltetni a megye szellemi kincseit, feltárni azok nyomán szocialista fejlődésünk gazdaságát, de szemlézni is, tehát válogatni is akar belőlük, a lényeget kiemelni és elválasztani a lényegtelentől. Vitázni is akarunk, de nem a vitáért és persze szót érteni is, de nem a szellemi megalkuvás langyos békéje kedvéért. Hanem a szocialista jelenért, a szocialista holnapért! Köszöntjük hát az olvasót, és szerzőnek várjuk!” Figyelemreméltó törekvéseket tükröző gondolatok, amelyek egyértelműen kifejezik, hogy a Hevesi Szemle sajátos, a más megyékben megjelenő folyóiratoktól eltérő, azoktól szélesebb tevékenységi kört vállaló feladatokat fogalmazott meg magának. A lap szerkezetét meghatározó rovatok — az Irodalom és művészet, a Jelenünk, a Múltunk jelene, a Haza és a nagyvilág, a Tudományos műhely, a Krónika, a Könyvespolc — önmagukban is jól példázzák az önálló arculat megteremtésének szándékát. S az elképzelések tötobé-kevésbé valóra váltak. Az indulás nehézségeit leküzdve Heves megye közművelődési folyóirata egyre inkább szerves részévé vált szellemi életünknek, publikációs lehetőséget adott a tudomány és a * művészet képviselői számára, számos már országosan ismert és elismert fiatal költőt, írót, publicisztát, tanulmányszerzőt indított útjára. A kezdetben negyedévenként, három esztendeje kéthavonta országos terjesztésben is megjelenő lap igazolta létjogosultságát, a megteremtő döntés helyességét. Ez a megállapítás igaz azzal együtt is, hogy az eltelt néásfél évtizedben nem nyújtott egyenletes színvonalat, kisebb-nagyobb törések jellemzik útját. Problémák jelentkeztek a szerkesztőmunkában, minőségi különbségek az egyes rovatok között. Ez utóbbi természetesen összefügg azzal, hogy megyénkben a művészet és a tudomány egyes ágai eltérő mértékben fejlődtek, nem alakult ki minden területen produkálni kész alkotóműhely. A szellemi élet szempontjából fontos témák rekedtek kívül, s a rendszeresen publikálok közül néhányan különböző okokból megszakították kapcsolatukat a lappal. Feszültségek keletkeztek a szerkesztőbizottság tagjai között, volt olyan szám, amelyben közreműködésük csak formális volt, névleges egyesek jelenléte. Legnehezebb éveket a jelen évtized elején élte át a folyóirat, több dologból eredően tartós visszaesés következett be, szerkesztetlenség látszata, tar57
