Hevesi Szemle 15. (1987)
1986 / 6. szám - TIZENÖT ÉV - Kiss Sándor: Számvetés a jubiláló Hevesi Szemléről
A nevelés alapelvéül a valláserkölcsi nevelést fogadta el. Egyik cikkíró „A vallás az iskolában” című írásában ezt így fogalmazta meg: „Ember lehet hit nélkül, emberi társadalom azonban nem lehet vallás nélkül". A valláserkölcsi nevelés elveinek hirdetése mellett a nevelés területei közül legjobban a hazafias nevelés fontosságát hangsúlyozta a lap. A hazafias nevelésben alapvető szerepet szánt a nemzeti történelem oktatásának. A probléma azonban az, hogy a hazafias nevelés önmagában helyes szándéka a közölt cikkekben nacionalista tartalommal telítődik. A nevelés többi területei közül még a festi, művészeti, és munkáranevelés kapott szerepet a lapban. A didaktikai-módszertani tanulmányok közül kiemelkedők a helyesírással, szépírással és a szép és helyes olvasással foglalkozó írások. A lap érdeme, hogy többször foglalkozott a beszédhibák javításával, a gyengeelméjűék oktatási problémáival. Több cikk foglalkozott a természettudományok oktatásával is. Egy 1902-ben publikált cikk rendkívül érdekes módon a ma is aktuális tanulói túlterhelés problémáját vizsgálta. A neveléstörténeti kérdésekkel Kolacskovszky János szerkesztő foglalkozott a lap hasábjain. Az 1897 és 1898-as évfolyamban a Múltról a Jelennek című rovatban több cikket közölt hazánk és Eger iskolatörténeti múltjából. Egyik írásában Szőnyi Nagy István 1695-ben kiadott, „Magyar oskola” című könyvét elemzi, Szőnyi Nagy a hangoztatva olvasás módszerét hangsúlyozta már 100 évvel a hangoztatva olvasás világszerte ünnepelt felfedezői, Gediehe és Stephan előtt. A szaklapnak jelentős érdemei vannak megyénk flórájának és történetének megismertetésében. E tárgyú írásai közül figyelmet érdemel Türk Frigyes ismert egri író „Flóra” című írása, amely a lap 1899-es évfolyamában látott napvilágot, írásában Eger és környékének növényvilágát mutatta be. Az 1901-es évfolyamban pedig közreadta Kolacskovszky János „Az Ős-Mátra regevilága” című munkáját. A szerkesztő fogékony volt az oktatás és nevelés új jelenségei iránt. Hírt adott Izsépy Péter egri tanító által szerkesztett „olvasógép”-ről. Amikor 1898-ban a gróf Károlyiak több birtokukon elterülő pusztai iskolákban bevezették az akkor divatba jött slöjd-rendszerű iskolai oktatást, a lap ismertetést írt erről. Helyet kapott a lapban Szőke Mátyás gyöngyösi állalmi elemi iskolai tanító új rendszerű iskolapadjáról írt ismertetés is. Szőke új padtervét a Vallás- és Közoktatás- ügyi Minisztérium is elfogadta. Hírt adott az eddigi kutatásaink szerint első megyei szülői értekezletről. 1902. február 16-án, a gyöngyösi felsővárosi állami elemi népiskola tanítói szülői értekezletet hívtak össze, „hogy közösen megbeszéljék azokat az elveket, melyeket tanítványaik, illetve gyermekeik nevelésénél közös eljárással alkalmazniok kell.” Érdekes adalék a lap néhány Gárdonyi, és Berze Nagy János vonatkozása is. 1901-ben részleteket közölt Gárdonyi Géza Csepreghy Gyula egri tanítóhoz intézett leveléből, amelyben az író József fia oktatása terén kifejtett buzgólkodását köszönte meg a nevelőnek. 1906-ban közölte Patak László ismertetését „Gárdonyi pedagógiája” címen az író „Üj szántás, új vetés” című írásáról. A folyóirat 1902- es évfolyamában olvashatjuk a nagy író „Az egri hős nők” című írását. 1904-ben a Nyelvészeti Füzetek 16. számaként megjelent a híres folklorista, egykori egri diák, Berze Nagy János munkája Heves megye nyelvjárásai címen, megyénk anyagi támogatásával. A lap a jeles néprajzosra emlékezve részleteket közölt tanulmányából. Megyei folyóirat kiadásunknak rangos története van a XX. században is. E századi folyóirataink históriájának bemutatása azonban egy újabb dolgozatunk feladata lesz. Az egyes ember életének szakaszolása szerint kamaszkorába lépett a Hevesi Szemle. Első évfolyamának első száma 1973. április hónapban jelent meg a Megyei Tanács VB. Művelődési Osztályának gondozásában. SzerkeszSzecskó Károly Folytonosság és megújulás Számvetés a jubiláló Hevesi Szemléről 56
