Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 5. szám - VERS - PRÓZA - Polner Zoltán költeménye - Szakonyi Károly: Kardok, kalodák (történelmi játék)

LÁSZLÓ: Sehová! Sehová, az ördög vinné el, sehová! Jóccakát! (Elmegy. Az őrparancsnok vállat von, indulást int). Őrparancsnok: Jóccakát! Indulás, fiúk!... (Kimennek). 17. jelenet Kőszeg. Nappal. Lármadob. Kürtök. Távolról lovasok dobaja. Mindenhonnan kurucok futnak, s állnak hadrendbe. Hajdúk, talpasok, huszárok. Tisztek vezényelnek sorako­zót, indulást. Vezényszavak: „Gyülekezőhelyre indulás! Sorakozó a páston! Brigádok a kapuihoz, sorakozóóó! stb. Hasszán fújja a tárogatón a harci riadót. László jön. LÁSZLÓ: Jól van, Hasszán, fújjad csalk, fújjad! Megyünk a németre ismét! HASSZÁN (Egy kicsit abbahagyva a tárogatózást): Már úgyis eltespedtünk, kisuram! (Újra fújja) (Bezerédj jön sietve, Compó Pistával. Haragos) BEZERÉDJ: Nem adtam parancsot a lármadobolásra! Mi ez itten? Kinek jutott eszébe?! Miféle veszedelem adott rá oikot?! LÁSZLÓ (Bezerédj elé áll, jelent): Jelentem alásan, a doboltatásra felsorako­zott Bezerédj brigadéros úr serege. 1200 huszár, 600 talpas, 400 vértes, hat könnyű tábori ágyú a kiszolgáló pattantyúsokkal, 60 szekér, 300 egyéb katona és kisegítő személy, fuvarosok, hadrendben, indulásra ké­szen ... BEZERÉDJ: Mi a fészkes fenének?! Ki adott rá parancsot?! LÁSZLÓ: Én! BEZERÉDJ: A hadnagy úr? Megőrült a hadnagy úr? LÁSZLÓ: Staféta érkezett Béri Balogh Ádám brigadéros úrtól, hogy segít­sünk neki Zalában a német ellen, mert igen megszorulták. Tudtam, hogy brigadéros uram azonnal doboltat, mihelyt az üzenetet megkapja. Időt akartam nyerni! BEZERÉDJ: A hadnagy úr elhebrencskedte a dolgot! Semmi szükség erre a vaklármára! Itthon maradung Kőszegen! Eszem ágában sincs parádét rendezni, díszfelvonulást vezetni Zalába, csak azért, mert Balogh Adóm­nak eszébe jutott rámüzenni! LÁSZLÓ: De Béri Baloghék bajban vannak! És arra is parancs jött, hogy nyugtalanítsuk Strahemberg seregét... BEZERÉDJ: Itt én parancsolok! Elég a lármából! (Hasszánnak) Csend legyen már! (Compónák) Erejd, fújasd' le a riadót, és mindenki vonuljon a szállására! (Compó kifut. Hasszánnak) Te vén török, te is eredj a házatokba! Főzess ebédet a gazdádnak, nem megyünk sehová! HASSZÁN (Lászlóra pislogva): Főzetek, hogy főzetnék jpompás rizses ürü- húst! De szívesebben raknák tüzet a labanc alá! BEZERÉDJ: Még mindig itt vagy?! HASSZÁN: De harapós nagyságod, de harapós!... (Eliszkol) BEZERÉDJ (Lászlónak): A hadnagy urat pedig haditörvényszék elé állítom, mert visszaélt azzal, hogy belső tisztem, és vakmerőén intézkedett! LÁSZLÓ (villámló szemmel): Ha már a haditörvényszékről van szó, akad itt rajtam kívül más is, aki félhet tőtle! BEZERÉDJ: A hadnagy úr ne feleseljen! LÁSZLÓ: Márpedig most feleselek! 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom