Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - TUDOMÁNY - Homa János: Számvetés megyénk tudományos életéről
Dr. S. T.: — Négy tudományos intézményt lehetne kiemelni. A két felsőfokút, tehát az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi üzemszervező, üzemmérnöki tagozatát, valamint a GATE Kompolti Kísérleti Kutatóintézetét és az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát borgazdasági kutató- és termelési rendszerének központját. Ha a konkrét tényeket nézzük: az egri főiskolán az 1981 és 85 közötti ciklusra tizenhét tanszéken készítettek tudományos középtávú tervet, amely száztizennyolc témát ölelt át. Ebből négy az országos távlati tudományos terv főirányaihoz tartozott. Különösen jelentős, új tudományos eredmények születtek az ökoszisztéma komplex kutatásában. Színvonalas a társadalomtudományi kutatás, a természettudományi tanszékeken pedig eredményes alapkutatások is folynak. Az említett időszakban ötvenhat könyv, tizennyolc főiskolai jegyzet, 577 tudományos dolgozat, 276 ismeretterjesztő cikk jelent meg az oktatók jóvoltából. Az eredményeket jelzi az is, hogy tíz oktató szerzett kandidátusi fokozatot, negyvenen védték meg egyetemi doktori értekezésüket. A gyöngyösi főiskolai kar ez idő alatt nem vett részt önállóan országos szintű kutatási programmal, de tíz, kutatás-fejlesztés körébe tartozó témán dolgoztak. így például vizsgálták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vállalati rendszerében folyó szervezőtevékenységet, többek között elemezték a köz- gazdasági szabályozók változásának hatását a megyei termelőszövetkezetek gazdálkodására. Gazdasági szempontból jelentős volt a rekultivációs területek vízgazdálkodósának vizsgálata is. Jelenlegi terveik között szerepel például a műszaki fejlesztés humán és anyagi erőforrásainak vizsgálata a mezőgazdasági nagyüzemekben. A kutatóintézetekben elsősorban agrárjellegű és alkalmazott kutatást végeznek. A kompoltiak lucerna- és vöröshere-nemesítéssel foglalkoznak, s a kormányprogram keretében „árpakutatást” és gabonatermelés-fejlesztést végeznek. Széles körűek nemzetközi kapcsolataik, négy KGST-témában látnak el koordinátori szerepet. Évtizedek óta foglalkoznak a rekultivációval. Az elkövetkezőkben bővíteni kívánják — új, elismert fajtájukra alapozva — a búza hozamának növelésével összefüggő tevékenységüket. A Borgazdasági Kutató és Termelési Rendszer központjáról érdemes megemlíteni, hogy ott alkalmazott kutatás történik. Az elmúlt öt év során például négy, Egerben nemesített szőlőfajtát ismertettek el. emellett négy fajtabejelentés történt és megkezdődött újabbak kikísérletezése, ök rendelkeznek az ország egyik legnagyobb génbankjával és fajtagyűjteményével. A bo rászatban minőségjavító módszereket dolgoztak ki az illatos szőlőfajtákhoz. Em lítésre méltóak még a közgyűjtemények, így a megyei múzeumi szervezet és a megyei levéltár kutatásai. Kiadványok, publikációk sora is igazolja ezt. Az eltelt időszakról szólva, még azt is érdemes hangsúlyozni, hogy jelentősen nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők száma. — Hétéves múltra tekint vissza a Miskolci Akadémiai Bizottság, amely arra hivatott, hogy összehangolja a kutatásokat Észak-Magyarországon. Megalakulásakor mindenki sokat várt tőle, hogyan tudott megfelelni az igényeknek? Dr. Sz. L.: — Létrejöttekor vitathatatlanul mindenki többet várt, mint ami e néhány esztendő elteltével teljesült. Hogy ez így lehetett, az talán abban gyökerezik. hogy a felszabadulást követően ilyen akadémiai szervezet, ilyen összefogott irányítás nem volt a tudományos szférában. Aki pedig még nem élt ilyen tudományos szervezetben, az nem tudhatja, hogy ebből mi, hogyan és milyen mértékben következhet. Úgy érzem, hogy ez a bizottság több területen is produkált újat. Szakbizottságokat alakítottunk, s ez azt jelenti, hogy a tudomány munkásait szakonként is összehoztuk^ a műszakiaktól a humán szakemberekig. Pályázatokat írunk ki az Észak-Magyarországon élő kutatók számára. Nem is olyan régen látott napvilágot az idei felhívás is. Mindenképpen hozzá kell fűzni, hogy amíg nem volt ez a lehetőség, addig hiányolták, most, hogy létezik, nem sokan pályáznak megyénkből. Pedig ez szép díjakat és lehetőségeket rejt magában. Kihelyezett kandidátusi védések folynak a MAB keretei között. A bizottság miskolci székházában érdekes, friss klubprogramokat szerveznek. Kiváló szaktekintélyek tartanak itt előadásokat. Ügy is mondhatnánk, ez az épület egy tudományos kis műhellyé vált. Ennek a hétéves szervezetnek köszönhető az is, hogy megismertette egymással a három megye kutatóit, akik évtizedeken keresztül, egymásról keveset tudva, elszigetelten éltek, alkotlak. Természetesen akkor is születtek szép eredmények, ez vitathatatlan. Magam is vallom: ennél többet is produkálhattunk volna. Feladatunknak tartjuk az elkövetkezendőkben az észak-magyarországi kutatások még hathatósabb módszerekkel való támogatását. De azt még egyszer hangsúlyoznám, hogy a bizottság senki helyett sem kutathat. 51
