Hevesi Szemle 15. (1987)

1987 / 3. szám - TUDOMÁNY - Homa János: Számvetés megyénk tudományos életéről

A termelésben részt vevő értelmiségiek mellett a műszaki fejlődés minő­ségileg is új követelményeket fogalmaz meg a szakmunkások, a fizikai dolgozók számára is. A munkavégzés körülményeinek változása, a fejlettebb technikák alkalmazása megváltoztatja az ember szerepét a termelésben, csökken a két­kezi munka aránya, felelősségteljesebb, öntevékenyebb szerepvállalásra kész­teti a termelésben közvetlenül részt vevőket. Ezt figyelembe véve kell tovább fejleszteni az oktatási és képzési rendszert. Az alapképzésben, a szakmunkás­képzésben, az egyetemeken, valamint a továbbképzés különféle formáinál új távlatok felé kell nyitni, ami nemcsak a szakmai felkészültség és alkotóte­vékenység megalapozását igényli. Többet vár az általános műveltség emelésében is, amely alapját adja a munkakultúrában, a kultúrált munkavégzésben, a közéletiség vállalásában testet öltő magatartásformák meggyökereztetésének. Néhány kiragadott példa a tennivalók sorából. Nem öleli fel mindazt, amit a műszaki fejlesztés érdekében el kell végezni.De jól szemlélteti egyrészt azt, hogy a műszaki haladás fellendítése nem önmagáért való és nem halaszt­ható dolog, elsősorban és meghatározóan eszköz a meglevő társadalmi és gazdasági feladatok megoldására, végrehajtásától függ társadalmi rendünk erejének további növekedése, a népgazdaság teljesítményének javulása. Más­részt azt tükrözi, hogy megvalósítása nemcsak a gazdasági szektorban dol­gozók feladata. Fizikai munkás és kutató, természettudós és bölcsész, egyaránt meg kell, hogy találja érdekeltségét és hasznos munkaterét. S fontos szerep hárul a politikai és társadalmi szervezetekre, a tömegtájékoztatás eszközeire is, élén a pártszevezetekkel a célok elfogadtatásában, valóra váltásában, egy jó, a műszaki fejlődést igénylő, annak kibontakozását segítő társadalmi köz­hangulat, társadalmi összefogás alakításában. Kiss Sándor Számvetés megyénk tudományos életéről A tudomány: szervezett tudás. Herbert Spencer gondolatával aligha lehet vi­tázni, ahogy azzal a magyar szállóigével sem, hogy a tudás hatalom. Nem mindegy tehát, hogy miként állítják a tudást a tudomány, a haladás szolgálatába. Ezért tar­tottuk fontosnak, hogy áttekintsük a Heves megyei tapasztalatokat. Folyóiratunk képviselője jó néhány kérdésre választ várt. Így többek között arra, hogy akadnak-e meghatározó tudományos központok. A Miskolci Akadémiai Bizottság hogyan tud­ja koordinálni az Észak-Magyarországon folyó kutatásokat? Az alkalmazott tudo­mányok előnyt élveznek-e az elméletiekkel szemben? Beszélgetésünkben részt vett dr. Semperger Tibor, a megyei pártbizottság po­litikai munkatársa, dr. Szűcs László kandidátus, az egri Ho Si Minh Tanárképző főiskola főigazgatója, a Miskolci Akadémiai Bizottság alelnöke és dr. Vasas Joachim kandidátus, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője. — A tudományos kutatásról szólva, azt hiszem, hogy tényként fogalmazhatjuk meg: Heves megye nem tartozik a széles kutatóbázissai rendelkező megyék közé. Azt viszont mindenképp hozzá kell tenni, hogy e munkának akadnak mindenkép­pen elismerésre méltó centrumai. Ezek közül melyeket tartják a leginkább em­lítésre méltóaknak? 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom