Hevesi Szemle 15. (1987)
1987 / 3. szám - TUDOMÁNY - Kiss Sándor: Holnapjaink fundamentuma - a műszaki fejlesztés
amely eldönti az országok gazdasági fejlettségének és életszínvonalának rangsorát. Ezért a műszaki fejlesztés — minden gazdasági gondunk ellenére — elsőbbséget kell, hogy élvezzen. Következetesen tenni kell érte még akkor is, ha ez magával hozza a fogyasztás átmeneti korlátozását, esetleges csökkenését. A helyes műszaki fejlesztési stratégia kialakításához, a kitűzött célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a társadalmi, gazdasági feltételrendszer átfogó javítása, egy olyan szemlélet és magatartás alakítása, amely a létezés, a fejlődés elemi feltételének tekinti az állandó megújulást. A műszaki fejlesztés döntően a vállalatoknál, a szövetkezeteknél kell, hogy megvalósuljon. Ehhez biztosítani szükséges számukra a nagyobb önállóságot, egy olyan közgazdasági környezetet, amely érdekeltségi alapon ösztönzi a korszerű termékszerkezet alakítását, a modern technika és technológia alkalmazását, a kockázatvállalást. Mindez nem jelenti a központi irányítás szükségességének tagadását, hiszen egy társadalmi méretű megújulási program nem zárja és nem zárhatja ki a termelőegységek önállósodásának és a központi irányításnak együttes meglétét, sőt szükségessé teszi. Csak az a fontos, hogy az irányítás minden szintje jól tudja és értse feladatát és felelősséggel tegye dolgát. A műszaki fejlődés az emberi szükségletek magasabb minőségű és sokoldalúbb kielégítésére ad módot, ezzel együtt átalakítja az életvitelt, befolyásolja a társadalom működését. Hat humán környezetére, ugyanakkor az visz- szahat mozgására, mivel kibontakozásának sokirányú társadalmi, emberi feltétele van. Meghatározó mozgatóereje a műszaki értelmiség. Az utóbbi években sok szó esett az e réteghez tartozók romló anyagi és erkölcsi megbecsüléséről, alkotókészségük visszaeséséről, kiválasztásukban a kontraszelekció éledéséről. Valóban, az elmúlt másfél évtizedben a műszaki, de mondhatni, hogy általában a szellemi alkotómunka társadalmi rangja, értéke csökkent. Ennek megváltoztatása elengedhetetlenül szükséges. Egyrészt azáltal, hogy jobban megfizetik a pályán levőket. Sokan ennek érdekében központi béremelést sürgetnek. Jó lenne, de egy átfogó, ilyen jellegű intézkedésnek jelenleg nem nagy a valószínűsége. Az igazi megoldást nem is ez jelenti. A műszaki értelmiséget érintő, egész országra kiterjedő béremelés általában a mérnöki munkát — ebben a jó és a kevésbé jó munkát — ismerné el. Ez elsősorban a pályaválasztást segítené. A teljesítmény szerint differenciált anyagi elismerést alapvetően termelőegységeink tudják megoldani. Ennek feltételei egy-egy vállalaton belül most is adottak! Kihasználására az utóbbi években Heves megyében is találunk jó példát. Általában a jobb műszaki színvonalon, magasabb szervezettségi fokon álló üzemeinkben, szövetkezeteinkben az elmúlt két évben érezhetően, sőt egyes vállalatoknál jelentősen javult a műszaki értelmiségiek, különösen a fejlesztéssel foglalkozók átlagkeresete. Az Egri Dohánygyárban például öt év alatt megkétszereződött keresetük. A jogosan igényelt anyagi elismerésen túl, a műszaki értelmiség megbecsülésének még több összetevője van. Ide sorolható a megfelelő foglalkoztatás is, nevezetesen az, hogy a mérnök tudását és képességét maximálisan igénybe vevő feladatot kapjon, rendelkezzen bizonyos határok között alkotói szabadsággal, felelős önállósággal. A nagyobb jövedelem, a felelősséggel párosuló alkotói önállóság, a szakértelemnek megfelelő foglalkoztatás lehetővé tenné, hogy idejét, energiáját a műszaki problémák megoldására fordítsa és ne kelljen anyagi helyzetét javítandó, a munkaterületétől és a helyétől eltérő túlmunkát vállalnia. 49
