Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 2. szám - HAGYATÉK - Szecskó Károly: Az EPOSZ krónikája

Az EPOSZ-szervezetekbe belépő parasztfiatalok túlnyomó többségének világszemlélete konzervatív volt. Széles körben hatott rájuk a vallásos ideológia. Éppen ezért szükség volt arra, hogy megismertessék őket a korszerű világnézet alapjaival. Ezt szolgálták az alapfokú szemináriumok és tanfolyamok. Szerveztek közismereti jellegű oktatási formákat is. Ilyenek voltak például az Élet és tudomány tanfolyam, a Rádiószeminárium és az EPOSZ- népfőiskolák. Ez utóbbiakban elsősorban közgazdasági s agronómiái ismereteket szerezhettek a fiatalok. Ilyen iskola működött Egerben, Gyöngyösön, Demjénben, Kálban, Kápolnán, Tiszafüreden és Vécsen.

Az EPOSZ hozzájárult a népből származó vezetők kineveléséhez is. 1948 őszéig mintegy 100 fiatalt küldött a néphadsereg tisztiiskoláira, 38-at pedig rendőrakadémiára.

Az eszmei-politikai nevelést hatékonyan szolgálta a központ által kiadott Magvető című lap. Sikerült elérni, hogy 1949 elejére az alapszervezetek egy- harmada már járatta ezt az újságot.

Majd mindenütt élénk kulturális élet folyt. Ez a tevékenység főként 1948 őszétől bontakozott ki. Ebben az EPOSZ szorosan együttműködött a Heves Vármegyei Szabadművelődési Tanáccsal és a helyi szabadművelődési felügyelőkkel. 1949 januárjában a Szabadművelődési Tanács által szervezett kultúrvezetői tanfolyamon 28 EPOSZ-tag vett részt. Ugyancsak e tanácstól az év telén diavetítőt kaptak, amellyel sorra járták a falvakat. A szervezetek többségében öntevékeny kultúrgárdák, színjátszó és tánccsoportok működtek. Néhány helyütt, így például az egri Dózsa EPOSZ-ban, Gyöngyössolymoson és Poroszlón jó hírű énekkarok voltak. Egercsehi községben pedig fúvószenekart alakítottak.

Az EPOSZ a sportot is igyekezett felhasználni a fiatalság szabad idejének hasznos eltöltésére. Az ifjak sokasága, akiknek korábban csak a kapa és a kasza forgatása jelentette a sportot, most megismerkedett a különféle sportágakkal. Tavasztól őszig labdarúgó-bajnokságokat és futóversenyeket rendeztek. Télen lebonyolították a korábban alig ismert sakk- és asztaliteniszbajnokságokat. Csakhamar nagyon népszerű lett közöttük a röplabda is. 1948. augusztus 20-án Nagyrédén nagyszabású sportünnepélyt tartottak, ahol kilenc község sportolói mérték össze erejüket. Egercsehiben és Mátraballán saját maguk építették meg sportpályájukat.

Megyénkben a párt politikája érvényesülésének jelentős eredménye volt az EPOSZ-szervezetekkel való szoros együttműködés. 1948 szeptemberében, a 21 körzeti titkár közül húsz volt tagja a pártnak. Számos pártvezetőségbe is beválasztottak kommunista EPOSZ-fiatalokat, s az ifjúsági szervezetek titkárai közül is jelentős számú párttag volt. Ezen kívül a megyében dolgozó pártaktivistákból 26 az EPOSZ soraiból került ki.

A szervezet munkájában 1948 végétől, 1949 elejétől, a többi rétegszervezethez hasonlóan hibák is keletkeztek, amelyek összefüggtek a párt politikájában keletkező torzulásokkal. Itt is eluralkodott a szektás szellem. Ez főleg abban jelentkezett, hogy számos szervezet elzárkózott a középparaszt fiatalok elől, s kevesebbet törődött az egyes paraszti rétegek sajátos problémáival.

Az EPOSZ-csoportok megyénkben is 1950 nyaráig, a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége (DISZ) megalakulásáig tevékenykedtek. Ekkor tagjai, a többi rétegszervezet tagságával együtt az új, egységes ifjúsági szervezetbe léptek be. Az év októberében a DISZ-nek már 180 alapszervezete működött megyénk37