Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 2. szám - HAGYATÉK - Sebestyén János: Zászlót bontott a KISZ

ben, mintegy 12 ezer taggal. A tagság több mint fele a parasztfiatalok közül került ki, akik túlnyomó többsége korábban az EPOSZ-ban dolgozott. Az EPOSZ munkájának maradandó eredményei mai ifjúsági mozgal­munk, főként a falusi parasztfiatalok nemes hagyományát jelentik. Ezért ápo­lásuk megtisztelő kötelességünk. Szecskó Károly Zászlót bontott a KISZ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség csaknem 30 éve bontott zász­lót. Az évforduló, valamint a KISZ XI. kongresszusára való készülés is al­kalmat ad arra, hogy röviden visszatekintsünk a magyar kommunista ifjú­sági mozgalom Heves megyei eseményeinek főbb állomásaira. 1918. december 30-án a magyar ifjúság legjobbjait tömörítő Ifjúmunká­sok Országos Szövetsége csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjá­hoz, és ezzel létrejött hazánkban az első kommunista ifjúsági szervezet, a KIMSZ. A KIMSZ tagjait tekintjük a KISZ-esek elődeinek. Ezért írták a KISZ zászlajára a két dátumot: 1919 és 1957. 1919-ben Hevesben is ott voltak a fiatalok legjobbjai a Tanácsköztársa­ság Vörös Hadseregében. Így Varga István és Marsi István is, akik az egri Polgári Fiúiskola tanulói voltak, 17 évesen, önként léptek be a Vörös Had­seregbe. A munkásmozgalom harca, felfelé ívelése vagy éppen visszaesése köz­vetlenül hatott az ifjúság szervezkedésére is. A Horthy-fasiszta ellenforra­dalmi rendszer üldözte a baloldali pártokat és persze az ilyen szemléletű fiatalokat is. Ennek ellenére a helyi pártsejtek támogatásával 1931-ben a megyében is voltak kisebb baloldali ifjúsági szervezkedések. Egerben, Felső- tárkányban, Felnémeten, Kálban, Erdőtelken, Kömlőn és Üj-Hatvanban, ahol forradalmi jelszavakat festettek a házak falára és a kerítésekre. A kommu­nista ifjúsági mozgalom életében is a felszabadulás hozott döntő változást. Megindult a kommunista ifjúsági mozgalom legális szervezeteinek a megala­kítása. Elsők között Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Füzesabonyban, Tisza­füreden, Egercsehiben, Pétervásáron és Makiáron hozták létre az első KISZ- csoportokat, amely KISZ-csoportok a Magyar Kommunista Párt minden fontosabb akciójában részt vettek. 1945-ben megkezdődött a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MA- DISZ) szervezése. Ez év augusztusában Heves megyében már 18 ezer tagja volt. A MADISZ mellett több réteg-ifjúsági szervezet is működött. Így meg­alakultak a SZIM, a SZÍT, az EPOSZ és a Diákszövetség szervezetei is. Valamennyit a felszabadulás után kialakult politikai harcok formáltak de­mokratikus szervezetté. 1950 júniusában alakult meg a Dolgozó Ifjúsági Szö­vetség (DISZ), amely már magába foglalta az ifjúság széles rétegeit. Több mint 24 ezer tagja volt a megyében. Szervezetei mindenütt voltak, ahol fia­talok éltek és dolgoztak. 30 éve annak, hogy 1956-ban válságba került a magyar kommunista ifjú­sági mozgalom. Az akkori ellenforradalmi események szűkebb hazánkat sem kerülték el. Azokban a napokban a megye számos városában és néhány 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom