Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 2. szám - HAGYATÉK - Sebestyén János: Zászlót bontott a KISZ
ben, mintegy 12 ezer taggal. A tagság több mint fele a parasztfiatalok közül került ki, akik túlnyomó többsége korábban az EPOSZ-ban dolgozott. Az EPOSZ munkájának maradandó eredményei mai ifjúsági mozgalmunk, főként a falusi parasztfiatalok nemes hagyományát jelentik. Ezért ápolásuk megtisztelő kötelességünk. Szecskó Károly Zászlót bontott a KISZ A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség csaknem 30 éve bontott zászlót. Az évforduló, valamint a KISZ XI. kongresszusára való készülés is alkalmat ad arra, hogy röviden visszatekintsünk a magyar kommunista ifjúsági mozgalom Heves megyei eseményeinek főbb állomásaira. 1918. december 30-án a magyar ifjúság legjobbjait tömörítő Ifjúmunkások Országos Szövetsége csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához, és ezzel létrejött hazánkban az első kommunista ifjúsági szervezet, a KIMSZ. A KIMSZ tagjait tekintjük a KISZ-esek elődeinek. Ezért írták a KISZ zászlajára a két dátumot: 1919 és 1957. 1919-ben Hevesben is ott voltak a fiatalok legjobbjai a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében. Így Varga István és Marsi István is, akik az egri Polgári Fiúiskola tanulói voltak, 17 évesen, önként léptek be a Vörös Hadseregbe. A munkásmozgalom harca, felfelé ívelése vagy éppen visszaesése közvetlenül hatott az ifjúság szervezkedésére is. A Horthy-fasiszta ellenforradalmi rendszer üldözte a baloldali pártokat és persze az ilyen szemléletű fiatalokat is. Ennek ellenére a helyi pártsejtek támogatásával 1931-ben a megyében is voltak kisebb baloldali ifjúsági szervezkedések. Egerben, Felső- tárkányban, Felnémeten, Kálban, Erdőtelken, Kömlőn és Üj-Hatvanban, ahol forradalmi jelszavakat festettek a házak falára és a kerítésekre. A kommunista ifjúsági mozgalom életében is a felszabadulás hozott döntő változást. Megindult a kommunista ifjúsági mozgalom legális szervezeteinek a megalakítása. Elsők között Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Füzesabonyban, Tiszafüreden, Egercsehiben, Pétervásáron és Makiáron hozták létre az első KISZ- csoportokat, amely KISZ-csoportok a Magyar Kommunista Párt minden fontosabb akciójában részt vettek. 1945-ben megkezdődött a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MA- DISZ) szervezése. Ez év augusztusában Heves megyében már 18 ezer tagja volt. A MADISZ mellett több réteg-ifjúsági szervezet is működött. Így megalakultak a SZIM, a SZÍT, az EPOSZ és a Diákszövetség szervezetei is. Valamennyit a felszabadulás után kialakult politikai harcok formáltak demokratikus szervezetté. 1950 júniusában alakult meg a Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ), amely már magába foglalta az ifjúság széles rétegeit. Több mint 24 ezer tagja volt a megyében. Szervezetei mindenütt voltak, ahol fiatalok éltek és dolgoztak. 30 éve annak, hogy 1956-ban válságba került a magyar kommunista ifjúsági mozgalom. Az akkori ellenforradalmi események szűkebb hazánkat sem kerülték el. Azokban a napokban a megye számos városában és néhány 38