Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 1. szám - TUDOMÁNYOK - Szecskó Károly: Így indult a pártértekezlet 1945-ben

így indult a pártélet 1945-ben Eger története legújabbkori króniká­jának kiemelkedő eseménye 1944. no­vember 30. Ekkor szabadították fel a várost a szovjet csapatok. E nagyszerű harci tett lehetővé tette a népi demok­ratikus forradalmi folyamat kibontako­zását. Ebben alapvető szerepe volt az ország más településeihez hasonlóan, a Magyar Kommunista Párt helyi szerve­zete megalakulásának. A ma élő fiatal generáció csak az idős veteránok elbeszéléseiből tud erről a helyi párttörténetben alapvető ese­ményről. Bár a pártszervezet megalaku­lásától több mint 40 év választ el min­ket, helytörténészeink még nem írtak részletesen róla. Ideje tehát, hogy a helyi és a központi pártarchívumban őrzött for­rások, s a még élő kortársak visszaemlé­kezéseinek felhasználásával tárgyilago­san szóljunk a felszabadulás utáni egri forradalmi munkásmozgalom e nagy­szerű nyitányáról. Az MKP egri szervezete megalakulá­sának előkészítéséről a helyi pártveze­tőség által készített, 1945. január 18-i keltezésű, az akkor még Debrecenben működő Központi Vezetőséghez küldött „Jelentés az egri kommunista párt eddi­gi működéséről” című anyagban olvas­hatunk. Ebből megtudhatjuk, hogy Eger­ben a város felszabadulása után két nappal, tehát december 2-án megala­kult az MKP előkészítő bizottsága. A pártszervezet tényleges létrehozása dátumának írásos forrása a Központi Vezetőség által kiküldött és kitöltve visszajuttatott, 1945. május 8-i keltezésű kérdőív, amelyben az olvasható, hogy az egri szervezet 1944. december 4-én alakult meg. Fennmaradt az alakuló ülés jegyzőkönyve is, amelyen az emlí­tett dátum az irat megrongálódásának következtében már nem olvasható, de ezt az említett kérdőív hitelesíti. Az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint azon részt vettek „Csirmaz Dezső, dr. Kardos László, Karaszek Mihály, Dom- boróczki József, Hajnal Mihály, Ries Ede dr., Balázs Sándor, Simon Ferenc, Ináig Márton, Lénárt Sándor és mások”. Hogy a „mások” kifejezés kiket takar, nem tudjuk. Igaz, néhány visszaemléke­ző azt állítja, hogy ő is részt vett az alakuló ülésen. A dokumentumon Csir­maz Dezső aláírása szerepel. Az ülés korelnökévé Karaszek Mi­hályt, az egri munkásmozgalom régi harcosát választották meg az egybegyűl­tek, aki méltatta a Szovjetunió Vörös Hadserege felszabadító harcának jelen­tőségét. Majd őt követően dr. Kardos László indítványozta, „hogy a felszaba­dított munkásság élén a kommunista párttal” alakítsa meg azonnal az újjá­építési bizottságot, s vegye kezébe a pol­gárőrség vezetését. Ezt követően Csir­maz Dezső a párt irányvonalát ismer­tette. Domboróczki József pedig indítvá­nyozta az elburjánzó rémhírterjesztés megakadályozását és a munkakerülők közmunkára küldését. Végül a gyűlés „egyhangúlag kimondja, a Magyar Kom­munista Párt egri szervezetének meg­alakulását”. Az alakuló ülésen vezetősé­get még nem választottak. Erre később került sor. December 21-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésén Csir­maz Dezső, aki megyénk egyik képvise­lője is volt, az MKP Központi Vezető­ségétől utasítást kapott arra, hogy az egri pártszervezet válasszon vezetőséget és a megye területén ez segítse és irá­nyítsa a pártszervezetek szervezését és munkáját. Az utasítás alapján a képviselő vissza­érkezése után megválasztották a párt­vezetőséget, amely abban az időben, a rendkívüli körülményekből következően a megyei, az Eger városi és az egri já­rási vezetőség szerepét is betöltötte. Tag­jai a következők lettek: Csirmaz Dezső kőművessegéd, dr. Kardos László jo­gász, Hajnal Mihály agrárproletár, dr. Ries Ede orvos és Domboróczki József asztalossegéd. A pártszervezet titkára, s egyben megyei, s egri járási titkár Csirmaz Dezső lett. Ö az első világhá­ború óta vett részt az egri, később a csehszlovákiai munkásmozgalomban, ezért esett a választás személyére. A vezetőségben később változások történtek, amelyeket teljes pontossággal nyomon követni írásos források hiányá­ban jelenleg nem tudunk. Azt viszont egy 1945. április 16-i dátummal fennma­radt vezetőségi ülésről felvett jegyző­könyvből tudjuk, hogy az akkori veze­60

Next

/
Oldalképek
Tartalom