Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 1. szám - TUDOMÁNYOK - Szecskó Károly: Így indult a pártértekezlet 1945-ben
tőség tagja volt Csirmaz Dezső, dr. Kardos László, Dancza János, Fazekas János, Domboróczki József, Nagy Béla, Hajnal Mihály, Bóta Bernát és Koltai Izsó. A pártszervezet alakuló ülése az Érsek utcai (a mai Marx Károly u. 4. szám alatti) épületben volt, ahol a felszabadulás előtt a Szociáldemokrata Párt egri szervezetének irodája és a Természet- barátok Turista Egyesületének otthona volt. Az iroda az alakuló ülés után a Városházán (a mai tanácsháza), majd a Széchenyi utca 23. szám alatti egykori Vitézi Székházban volt. Jelenleg itt működik az I-es pártkörzet. Az MKP helyi szervezetének létrejötte után az SZDP-t is újjászervezték, de „vezetősége és tagjai egyöntetűen kérték a kommunista pártba való felvételüket”. A két vezetőség azonban a következőkben állapodott meg: formálisan megmarad az SZDP öttagú vezetősége, hogy a Nemzeti Bizottságba külön küldhes- senek tagokat. Később ez a vezetőség mégis külön szervezte a szociáldemokratákat. A helyi pártszervezet feltehetően megalakulása után néhány nappal a következő szövegű kiáltványt tette közzé: „Magyarok! Munkások! Munkásnők! Elvtársak! Elvtársnők! A rabbilincsek lehullottak. Saját sorsunk felett magunk határozhatunk. Csak egy út van: végezni a kapitalizmus kizsákmányoló politikájával. Egyedül a Magyar Kommunista Párt hivatott arra, hogy a dolgozó parasztok, munkások demokratikus Magyarországát felépíthesse. Sorakozzatok jel a világot megváltó szabadság, egyenlőség vörös zászlója alá, hogy a sárba- tiport és megcsúfolt krisztusi tanokat ismét valóra válthassuk. Válasszatok: Szabadon élni vagy rabságban megsemmisülni! Proletárok! Egyesüljetek! Magyar Kommunista Párt Egri Szervezete.” (Széchenyi utca 23.) A kiáltvány szép bizonyítéka az egri kommunisták harci és munkalendületének. Arról is tanúskodik azonban, hogy az antifasiszta demokratikus harcot ők is — az ország több más pártszervezetéhez hasonlóan — összekötötték az egész kapitalizmus elleni harccal. A megyei, a városi és az egri járási funkciót is betöltő pártvezetőség „A Magyar Kommunista Párt Heves megyei pártszervezetének utasítása” címmel 1945 január elején egy körlevelet adott ki, amelyben közölte a már megalakult pártszervezetekkel, illetve szervező bizottságokkal, hogy a Központi Vezetőség az egri pártszervezet vezetőségét bízta meg a megyei pártszervezetek vezetésével. A körlevélben a Központi Vezetőség által 1944. november 14-én elfogadott ideiglenes szervezeti szabályzat alapján leírták a párt szervezeti felépítését és a pártszervezés módját. Az egri pártszervezet megyei hatáskörű a járási, illetve városi párttitkárság kiépítéséig. A pártvezetőségen belül 1945. május elejére olyan súlyos személyi ellentétek alakultak ki, amelyek a normális pártmunkát veszélyeztették. A problémát bonyolították egyes vezetőségi tagok morálisan kifogásolható cselekményei is. Ezért a Központi Vezetőség az MKP Miskolci Területi Bizottságának titkárát, Nógrádi Sándor elvtársat utasította a pártvezetőség helyzetének kivizsgálására. Nógrádi Sándor május 6-án érkezett Egerbe a Központi Vezetőség által kiküldött három személlyel együtt. Ekkor a pártszervezet gyűlésén, a korábban beszerzett információk alapján tájékoztatta a megjelenteket a pártvezetőségen belül kialakult tarthatatlan helyzetről és annak okairól. A tájékoztatás után Nógrádi a Központi Vezetőség nevében bejelentette, hogy a régi vezetőséget le kell váltani és újat kell alakítani. A régi vezetőség leváltása és az új vezetőség megalakítása pártbizottság néven még az ülés napján megtörtént. A Központi Vezetőség javaslatára az új megyei párttitkár Súlyán György lett, aki addig Orosházán dolgozott. A pártvezetésben történt változások jótékony hatással voltak az egri párt- szervezet életére is, amely kifejezésre jutott a népi demokratikus forradalom további sikereiben. Nem véletlenül esett a pártközpont választása Súlyán György személyére. Ö a felszabadulás előtti forradalmi munkásmozgalom kiváló harcosa volt. 1939- ben lépett be az SZDP orosházi szervezetébe, ahol a baloldal egyik erőssége lett. A második világháború időszakában forradalmi tevékenysége miatt többször behívták katonának, illetve internálták. Miután a szovjet csapatok 1944. október 6-án felszabadították a határszéli települést, pár nap múlva néhány harcostársaival, 9-én megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezetét, amelynek vezetőségi tagja lett. Ezen kívül még számos funkciót töltött be. Például az ország első kommunista napilapjának, a Népakaratnak egyik szerkesztőbizottsági tagja lett. 1945. május 1-én volt utolsó orosházi közszereplése. Őrá hárult a meg61
