Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - VÁLASZOL A SZERKESZTŐ
intézés felosztásán alapszik. A feladatok és munkaterületek felosztásának olyannak kell lennie, hogy a munkaközösség minden tagja, de különösen minden pedagógus és vezető a lehetőségeken belül olyan feladatokat kapjon (illetve vállaljon) amelyek legjobban megfelelnek egyéni képességeinek, személyes hajlamainak. Ezért roppant fontos, hogy az iskolában olyan légkör alakuljon ki, olyan viszonyok jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik az őszinte és demokratikus vita kifejlődését ezekről az érzékeny kérdésekről.” Hasznos gondolatok, a pedagógiai gyakorlatban jól alkalmazható eljárások fogalmazódnak meg a kötetben a tervezéssel kapcsolatban is. Egyet kell érteni a szerzővel, a nevelés tervezése valóban továbbra is nagyon problematikus, ami többek között a neveléselmélet bizonyos fokú elmaradásával függ össze. A követelményrendszerek kialakításával kapcsolatos megállapítások is igazak, a gyakorlatban jól hasznosíthatók. Űjszerű, ahogy a szerző meghatározza az igazgató helyét az önigazgatású általános iskolában. Egyértelmű, hogy a korszerűsödő iskola újszerű iskolavezetést kíván, sajátos feladatokat ad az igazgatónak is. Érdekes az a fejezet, amely az általános iskolai kapcsolatrendszer új megfogalmazását adja. Nagyon tetszett az iskola és a szülői ház együttműködésének bemutatása. A családlátogatások, a szülői fogadóórák, a a szülői értekezletek jelenlegi helyzete sürgős változást, korszerűsödést igényel. A szülők pedagógiai képzése is új formák kikísérletezését és bevezetését követeli meg. A kötet utolsó, V-ös fejezete az általános iskola munkájának eredményességével, a korszerűsítés útjainak bemutatásával foglalkozik. A szerző az általános iskola korszerűsödését az alábbiakban foglalja össze: Egységes folyamattá kell szervezni a tanítást és tanulást. Harcolni kell az intellektualizmus, en- ciklopédizmus és a maximalizmus ellen. A tanulókat sokoldalúan kell aktivizálni, az egyéni sajátosságaikat figyelembe kell venni. A tanítási eszközöket tervszerűbben és nagyobb arányban kell alkalmazni. Objektivitásnak kell érvényesülnie az ellenőrzés- és osztályozásban. Fejleszteni kell a képességeket, főleg a gondolkodás képességét. Fokozni kell a nevelőmunka hatékonyságát. E fejezet utolsó része a szocialista pedagógus korszerű profilját vázolja fel. Befejezésül a kötet szerzője a jövő általános iskolájának körvonalait rajzolva fel, elsőként említi az önigazgatás rendszerének megvalósulását, a társadalmi igények figyelembevételét, a nagyobb tervszerűséget, szervezettséget, összhangot. A jövő a korszerű követelmény- rendszerrel, az integrált ^tartalommal is összefonódik. Iskolája "környezetének művelődési központjává is válik, egésznapos foglalkozásra épül, abban rugalmasabb és változó munkaformák alakulnak ki, megvalósul benne a nevelőközpontúság. A korszerűsítés állandó intenzív folyamattá válik. Dr. Tóth Lajos professzor könyve újszerű témaválasztása, aktualitása, a téma alapos kifejtése, számos új gondolat megfogalmazása miatt igen hasznos a neveléstudomány művelői számára, de minden bizonnyal nagy érdeklődést vált ki a pedagógusok körében és mindazokban, akik igyekeznek nyomon követni a társadalmi fejlődést, hívei a korszerűsödésnek, a demokratizálódási folyamatnak. Nagy Andor • Válaszol a szerkesztő 91 de ahhoz mindenképpen elég, hogy képet alkothassunk adottságairól. Higgye el: az őszinteség a leghatásosabb gyógyír, ez akkor is igaz, ha pilL. A., Eger: Mindössze egy novellának titulált írást juttatott el hozzánk. Ez bizony nem sok,
