Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Kerényi Grácia: Élet-ünnep (mesejáték)
ABRIS (ivás előtt) Az emberségességért, (zubbonyába törli a száját, bedugaszolja a bütyköst és mellényzsebébe rejti) Az édesanyánkról. (Péterre és Jánosra mutat, kicsit szégyenlősen) Hárman vagyunk testvérek, (fejével Péter felé int) A bátyám főosztályvezető. (János felé) Az öcsém földműves. JÁNOS Édesanyám meghívta a vitéz urakat rétesre. EGYIK (a Másikra néz) Köszönjük, majd este benézünk, de van még itt egy kis dolgunk. JÁNOS Várjuk magukat. (Péterhez) Gyerünk, báttya. (Ábrishoz) Gyerünk. PÉTER fa lányokhoz) Holnap találkozunk? BARNA LÁNY (mosolyogva) Az igazi ünnepnek másodnapja is van. Péter felemelt kézzel búcsút int nekik, Ábris tiszteleg a Mundérosoknak. Mindketten követik Jánost, jobbra ki. A lányok a fához simulnak. Az Egyik és a Másik Mundéros díszlépésben elvonul a sír előtt, egyszer balra, egyszer jobbra, öt-öt lépésnyit. EGYIK és MÁSIK (énekelnek) Sárgarépa, paszternák, most jönnek a katonák. Aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére. Középütt megállva tisztelegnek, majd jobbközép felé, hátra elvonulnak. A Szőke és a Barna előrejön a fától, megállnak a sír előtt, kissé bizonytalanul. BARNA LÁNY Nem rakod ki a papírbabákat? SZŐKE LÁNY Mi jutott eszedbe, azzal a virággal? Mindenáron arculköpött akarsz lenni? BARNA LÁNY Láthatod, hogy harmadik is lehet az ember. Földhintő János. SZŐKE LÁNY Ő műveli a földet, ő áll hozzá (fejével a sír felé int) legközelebb. BARNA LÁNY Ne rakjuk ki. (kis csend) Hoztál kenyeret? SZŐKE LÁNY (bólint, a tarisznyából megint előveszi a pelenkát, a sír elejére teríti, azután kerek cipót vesz elő és ráteszi) Hoztál sót? BARNA LÁNY (táskájából sót vesz elő, zsebkendőbe kötve; a cipó mellé teszi) Kezdhetjük az ünnepünket. SZŐKE LÁNY (körülnéz, megpillantja a földön a kést, amit Péter elejtett nagy ölelkezés közepette) Itt a kés, ezzel megszeghetjük. BARNA LÁNY Véres késsel? SZŐKE LÁNY Ártatlanok vére festette meg. Ne öljetek, elég volt, emberek! BARNA LÁNY (a sír felé lép) Kedves halottunk, testvérünk, neked rendezzük most az élet-ünnepet. A Szőke fölveszi a cipót, a késsel keresztet rajzol az aljára, leszel egy pillét, kibontja a sót és megsózza; azután egy éles mozdulattal belevágja a cipóba felülről, s visszateszi, a késsel együtt, a sírra. A sót is visszaköti, s elébe teszi. A levágott szeletet kettétöri, s felét a Barnának nyújtja. SZŐKE LÁNY Arcunkra vesszük a köpéseket, hisz érettünk ontották véredet.
