Hevesi Szemle 14. (1986)

1986 / 3. szám - VÉSŐ - PALETTA - Pogány Ö. Gábor: Hevesi Szemle, Galéria

Mindenütt — esetenként — videóvetítéssel egybekötött rendhagyó irodalmi képzőművészeti órákat tartottak, illetve rendeznek, nem feledkezve meg a tárlatvezetésekről sem.

Galériánk a nyár folyamán két nagyszabású kiállítást rajtoltat: az egyik július 7-én, a másik július 20-án nyílik a már említett oktatási igazgatóságon.

Eger, Heves megye, az ország művészeti életének reménytkeltő új fóruma a Hevesi Szemle Galériája. Már első kiállítása is példamutató szándékot érvényesített, közös vállalkozássá, közüggyé tágította a képzőművészeti köz- művelődés gyakorlatát. A második tárlat ugyanakkor feltárta a helyi kezdeményezés belső tartalékait, megmutatta, hogy a vidéki kulturális központok miként gazdagíthatják saját erőikkel a nemzeti és egyetemes értékeket, hogyan egészítik ki, aktualizálják korunk intellektuális törekvéseit. Ez megfelel az összefogásra való készségnek, mely már az indításkor tapasztalható volt, a Galéria az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának impozáns épületében jutott remek kiállító helyiségekhez, állami intézmények, társadalmi szervezetek segítették tető alá hozni a sokat ígérő elképzeléseket, üzemi brigádok működtek közre a programok lebonyolításában. A Galéria második tárlata ugyancsak a helyi erők megnyilatkozása, ezúttal is a megyére, városra jellemző, az itteni alkotó munkát tükröző anyag került a közönség elé, ám úgy, hogy a rendezők továbbra is sikeresen alkalmazzák a nyitáskor kipróbált összeállítás tanulságos módszerét, a komplexitást, a művészi élmény többirányú megközelítésének lehetővé tételét. Fényképek, fotóművészeti kompozíciók, festmények, szobrok együttese jelzi a sokoldalúság igényét, a művelődéstörténeti, esztétikai eligazodás útjait, módjait. S ha ez a fajta válogatás ugyanakkor a szűkebb hazához, az itt lakók környezetéhez szellemi atmoszférájához kapcsolódik, egyben a honismeretnek, a patrióta öntudatnak is szolgálatot teszen.

Megszívlelendő szokás kezd elterjedni a hazában, s ez a múlt, közelmúlt dokumentumainak közterületi emlékeztetője, aminek az előzményei több mint száz esztendőre mennek vissza. Akkoriban — Henszlmann Imre javaslatára — a műemlékeket márványba vésett feliratokkal látták el. Mostanában — tekintettel az idegenforgalom megélénkülésére — régi fényképek megnyitásaival találkozhatni itt-ott — az időjárás változásaitól védett területeken, aluljárókban, passzázsokban, üzletházakban. Az egykori városképek felidézik a vállalkozó kedvű századforduló új létesítményeit, de azt is, hogy a gyors fejlődés miként igazodott, illetve miért nem hasonult a korábbi korok hagyatékához. Az efféle tetemrehívás Budapesten jelesül a második világháborút követő újjáépítés és modernizálás összehasonlító vizsgálatára kínál mesz- szevezető következtetéseket. A Hevesi Szemle Galériája második szemléjének műtárgyait azért érdemes vándorkiállításként mind több településen felsorakoztatni, mert Pilisy Elemér fotógyűjteményéből sok olyan felvételt is77

Hevesi Szemle Galéria