Hevesi Szemle 14. (1986)
1986 / 3. szám - Kiss Sándor: Nemcsak szakmai kérdés
közösségeknek, mindenkinek, aki felismerte ennek fontosságát. Még többet kell tennie azoknak az embereknek, akik szavát tömegek hallgatják, írásaikat ezrek olvassák. József Attila is hangsúlyozta a szép szó erejét, az írók, a költők nyelvét formáló, nyelvet teremtő felelősségét. így írt: „Szép szó, magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltő érvet jelent. Célunk az a társadalmi és állami életforma, amelyben a szép szó, a meggyőződés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásra utaltság elmélete érvényesül. Fellépésünkkel, írásainkkal, gondolatainkkal, érteim ességre hivatkozni hitünkkel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hívni.” Az idézett sorokban mában is ható érvényességgel fogalmazta meg az irodalom és a költészet felelősségét. S ez nőttön nő, hiszen napjainkban milliók fordulnak a kultúra felé. A Hevesi Szemle mindennapi tevékenységével, de az olvasóhoz legfrissebbként eljutó számában kiemelten, központi gondolatként végigvezetve foglalkozik a magyar nyelv és irodalom tanításának eredményeivel és gondjaival. Erről nyilatkozik a Művelődési Minisztérium miniszterhelyettese, erről beszélnek az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai, és ezt taglalják a megkérdezett tanárok és szülők egyaránt. Teszik ezt hivatásszeretettel, felelősségérzettől vezérel- ve, egy általuk is fontosnak tartott ügy szolgálatában. Szerzőink nem elégszenek meg csak a valóság feltérképezésével, pontos, körültekintő rajzával, hanem arra is vállalkoznak, hogy jelezzék a merre tovább módozatait, azt az utat, amelyen haladva a felnövekvő nemzedéket szép magyar beszédre, az irodalom szeretetére nevelhetjük, olyan emberekké, akik avatott szószólói lesznek — minden fórumon — a maguk és mindnyájunk jövőjének. Szóban és írásban egyaránt ... Kiss Sándor Herczcg István grafikája 4
