Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 3. szám - TÁJOLÓ

• Tájoló Magyarország 1944-ben (Bp. Kossuth, 1985. — 147 p.) Az 1984-es év sok lehetőséget nyújtott a visszaemlékezésre, hiszen negyven év­vel ezelőtt több ízben is felgyorsulva kö­vették egymást a hazánk sorsát döntően és sajnos, tragikusan érintő események. 1984. július 14-én a Történettudományi, a Párttörténeti és a Haditörténeti Intézet ál­tal közösen rendezett tudományos üléssza­kon történészek, írók, egyházi személyek, szemtanúk, és résztvevők (többek kö­zött Kállai Gyula, Kánki György, Juhász Gyula, Für Lajos, Keresztúry Dezső, Szá­raz György Lakatos Menyhért, Bartha Tibor, Káldy Zoltán, Fach Zsigmond Pál) e sorsdöntő esztendőnek a históriáját idéz­ték fel. Néhány elhangzott előadás (vagy annak rövidített változata) különböző napilapok­ban és folyóiratokban már napvilágot lá­tott, de csak helyeselni lehet a Kossuth Kiadó vállalkozását, amelynek révén az ülésszak teljes — .még a hozzászólásokat is tartalmazó — anyaga könyv alakban is hozzáférhetővé vált a nagyközönség számára. Takács Tibor: Halló, Tartsay lakás? (Bp. Kossuth, 1985. — 312 p.) 1944 késő ősze, Budapest. A fővárost már körülzárták a szovjet csapatok, de a gyűrűn belül még a nyilas terror garáz­dálkodik. Vér Pista, a Szegedről jött, vas­utasnak készülő kamasz diáktársaival és tanáraival a fővárosban reked, ahol nap­ról napra újabb kalandokba sodródik. Nagybátyja részese annak az összeeskü­vésnek, amely egy csöndes pesti lakásban, antifasiszta érzelmű katonatisztek irányí­tásával az ellenállás lehetőségeit tervez­geti. Tartsay Vilmos lakása ez — innen hurcolják el a Kiss János altábornagy ve­zette mozgalom tagjait, akiket a soraikba furakodott áruló kiszolgáltatott a nyila­soknak. Börtönben várják a hadbíróság ítéletét, a fiatalok azonban romantikus terveket szőnek kiszabadításukra ... Takács Tibor új regényében a történel­mileg dokumentált események, az ellenál­lási mozgalom szervezkedése szorosan ösz- szefonódik az írói fantáziával, és nem­csak meggyőző egységet alkot., de lebi­lincselő érdekességű mesévé változik. Olvasásra ajánljuk: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés cs az Ide­iglenes Kormány megalakulása: 1944. de­cember 21—22. (Bp., Kossuth, 1985. — 122 p.) Az újjászülető magyar államiság első, emlékezetes eseményét, a demokratikus államhatalom megszületésének pillanatait idézi fel a könyv. 1944. december 21-én és 22-én az elő­zetes pártközi megállapodás alapján a 230 „ideiglenes nemzetgyűlési képviselővel” összehívott tanácskozás megválasztotta el­nökét, elfogadta a magyar néphez inté­zendő szózat szövegét, elhatározta az Ide­iglenes Nemzeti Kormány megalakítását, és meghatározta összetételét (élén Dalno­ki Miklós Bélával), elfogadta a kormány nyilatkozatát és felhatalmazta a fegyver­szüneti egyezmény megkötésére. Az első — valóban szabad — magyar nemzetgyű­lés megalakulásának krónikája nemcsak történeti dokumentumként tarthat számot érdeklődésünkre, hanem hiteles hordozója a felszabadulást követő első napok bonta­kozó közéleti atmoszférájának is. Föglein Gizella: Mit kell tudni hazánk négy évtizedéről? (Bp. Kossuth, 1985. — 192. p.) Az elmúlt évtizedben több monográfia, tanulmány- és dokumentumgyűjtemény jelent meg a magyar népi demokrácia történetéről. Az elmélyült tudományos ku­tatást és felkészültséget igénylő munkák a népi demokratikus átalakulás során le­zajlott fontos kül- és belpolitikai esemé­nyekkel, az országban végbement gazda­sági-társadalmi változásokkal foglalkoz­nak. Azonban mindmáig hiányzik egy olyan rövid, tudományos igényű, de isme­retterjesztő összefoglalás, amely a szak­irodalomban kevésbé jártasak számára ké­szült, és felhasználható az iskolai foglal­kozásokon is. Ezt a hiányt igyekszik pótolni a fel- szabadulásunk 40. évfordulójára megje­lenő kötet, amely a népi demokratikus Magyarország történetét a legfontosabb nemzetközi eseményekkel való kölcsönha­tásban mutatja be. A politikai történet mellett számba veszi a gazdaság, a tár­sadalom és a kultúra krónikájának leg­jelentősebb állomásait is. Részletes időrendi áttekintés, valamint a korszak történetét feldolgozó művek válogatott bibliográfiája segíti az olvasók jobb tájékozódását. 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom