Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 3. szám - TÁJOLÓ
UBORKASZEZON A nyár természetesen a gondtalan pihenések, utazások időszaka. Ugyanakkor a kikapcsolódásra váró emberek azt is remélik, hogy a különféle közművelődési intézmények tartalmas, s mégis könnyed — az évszak hangulatához jól illeszkedő — programokkal lepik meg majd őket. Nos, a meglepetés nem marad el, csak éppen más jellegű lesz. Az történt tudniillik, hogy miközben Tájoló rovatunkhoz próbáltuk meg összeszedni az ajánlatokat, rendezvényterveket, többnyire csak széttárt kezekkel találkoztunk. Magyarán: csali egy-egy helyen tudtak felmutatni említésre érdemes akciót, a többség viszont azzal utasított el bennünket, hogy aligha mondhat valamit. Végtelenül csodálkozunk ezen, s hisz- szük, nem vagyunk egyedül. A gondos, előrelátó tervezés hiányát sajnos már ez idáig is tapasztaltuk, de a fantáziahiány ilyen fokú megnyilvánulása mégis megdöbbentett. Jó lenne, ha az érintettek eltöprengenének azon, hogy mi is a feladatuk. Nem hisszük, hogy egy-egy kollektíva képtelen lenne a nagyközönség számára is érdekes, csalogató események megszervezésére. Kétségtelen, hogy ez sok- sok utánajárást is megkíván, de csak így várható, hogy a jó öreg nyár se legyein uborkaszezon. Így most csak azt tanácsolhatjuk olvasóinknak. hogy egyelőre érjék be azzal a választékkal, amit kínálni tudunk, s közösen reménykedjünk a kielégítőbb folytatásban. EGRI NYÁRI EGYETEM Mér javában folynak az egri nyári egyetem előkészületei. A műemlékvédelmi tagozatot július 29-én nyitják meg. Az idei téma bizonyára sok érdekességet vonultat fel, hiszen ezúttal a népi építészet szerteágazó kérdésköre kerül nagyító alá. A hallgatóság megismerkedhet — többek között — a középkori magyar falu legfőbb sajátosságaival, valamint azzal, hogy hogyan változik napjainkban a paraszti építészet. Szó lesz még a különféle mű- en.lékfajtákról is: így a festett, kazettás mennyezetű templomokról, valamint településeink fatornyairól. A filmművészeti kurzus augusztus 10-én kezdődik, s ugyancsak tíz napig tart. A résztvevők Szabó István Oscar-díjas filmrendező munkásságával, alkotói útjával foglalkozhatnak majd. Számos alkotását is megtekinthetik. így a Tűzoltó utca 25., a Bizalom és a Mephisto című produkciókat is. A rövidfilm kedvelői is jól szórakozhatnak, hiszen Kiss József rendező munkái is a programban szerepelnek. Hasznos újítás, hogy ez évtől kezdve egy- egy filmtörténeti szakaszt is feldolgoznak az előadók. Ez alkalommal az 1910-es évekbe nyerhetünk mélyebb bepillantást. Hollering 1936-ban forgatott Hortobágy című filmjét követően dr. Veres József, a Magyar Filmtudományi Intézet igazgatóhelyettese tart előadást a korszak jellemzőiről, ismertetőjegyeiről. Mint az már hagyomány, a vásznon leperegnek majd filmgyártásunk legújabb, legfrissebb darabjai is. Kettőt ezek közül különösen kiemelnénk: így Makk Károly Játszani tudni kell és Kovács András Á vörös grófnő című művét. KIÁLLÍTÁS Örülünk annak, hogy Hatvan mellett most már Gyöngyösön is gyakorta láthatnak érdekes, izgalmas és színvonalas képzőművészeti kiállításokat szűkebb hazánk lakói. Augusztus 18-án újabb tárlat megnyitására kerül sor a Gyöngyösi Galériában. Ezúttal Kéri László hódmezővásárhelyi festőművész hozza el alkotásait. A kiállítást a téma jeles szakértője, dr. Dömötör János, a Tornyai Múzeum igazgatója nyitja meg. SZÍNHÁZ Itt egy programról szeretnék külön szólni. Már csak azért is, mert olyan eseményről van szó, amely külföldön lényegesen ismertebb, elismertebb, mint hazánkban. Ez pedig az utcaszínház. Akik ezzel a „műfajjal” szeretnének közelebbről megismerkedni, azok augusztus 17-én és 18-án keressék majd fel az egri Dobó teret, ahol meghívott színjátszó csoportok szórakoztatják a „nagyérdeműt”. A „ROKONOK"KULTÚRÁJA Ugyancsak a megyeszékhely ad otthont július elején a finn—magyar barátsági hét rendezvénysorozatának. A résztvevőiknek módja lesz arra hogy közelebbi ismeretséget kössenek az északi ország népének dalaival, táncaival, zenéjével. Egyúttal pedig arra is mód nyílik, hogy még inkább felfedezzük egymás szokásait, életmódját és gondolatvilágát. 9G
