Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről
megkezdte termelését a Finomszerelvény gyár, 1952-ben adták át Sírokban a Mátravidéki Fémműveket, Gyöngyösön pedig a MÁV Váltó- és Kitérőgyárat. 1953-ban került sor szintén Gyöngyösön a Szerszám- és Készülékek Gyárának, a mai Mikroelektronikai Vállalat elődjének, 1954-ben pedig Apcon a Fémtermia Vállalat üzemének felavatására. Büszkeséggel mondhatjuk el, hogy az első ötéves terv időszakában a nehézipar lett megyénkben a meghatározó iparág, amely a következő évtizedekben tovább erősödött. A beruházások eredményeképpen a munkáslétszám emelkedésével együtt rohaviosan növekedett ipari termelésünk. Ez az első ötéves terv végére az 1950. évinek csaknem háromszorosára, a második befejeztével közel hatszorosára nőtt. Ekkor a termelés évenként átlagosan 13,6 százalékkal emelkedett. Különböző okok következtében az 1960-as években az ipari fejlesztés üteme mérséklődött. Ekkor a beruházási összegek nagyobb részét a meglevő üzemek korszerűsítésére, a kapacitások bővítésére használtuk fel. Természetesen ebben az időszakban is születtek új létesítmények, s ez óriási jelentőségű a felszabadulás előtt csaknem kimondottan agrárjellegű megyénkben. Arról van ugyanis szó, hogy a párt és a kormány vidéki iparosítási koncepciójának megfelelően itt is több fővárosi vállalat, szövetkezet létesített ekkor gyáregységet. Megindult a termelés a Hajtóműgyár egri telepén. A VILATI is korszerű gyárat épített Egerben. Ekkor létesült a Könnyűipari Alkatrészgyártó Vállalat gyöngyösi üzeme. Ezekben az években került a KAEV kezelésébe az egri Lakatosárugyár. Az egri Finomszerelvénygyár Hevesen, a Mátravidéki Fémművek pedig Füzesabonyban új gyár létrehozásával teremtett helyi munka- alkalmakat. Két országos jelentőségű beruházásról külön is kell szólnunk. 1962-ben kezdődött meg a Gagarin Hőerőmű alapozása, amely a visontai lignitbánya termelésére épült. A 800 megawatt kapacitású létesítmény építése 1974-ben fejeződött be. Megvalósításával párhuzamosan készültek el a Thorez Külfejté- ses Bányaüzem egységei is. Az egymásra épülő hőerőmű és lignitbánya ma az ország villamosenergia-termelésének 16 százalékát szolgáltatja kedvező termelési költségek mellett. A másik jelentős országos beruházás a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszer kialakítása volt. Ez a hatalmas vállalkozás is 1967-ben indult, s áthúzódott a IV. ötéves terv időszakára. A kiépült tározó 28 kilométer hosszú és átlag 4 kilométer széles. Vízfelszíne négyszerese a Velencei tó nagyságának. Az első ütem (a duzzasztómű, a 28 megawatt kapacitású erőmű, a tározó) a hetvenes évek első felében elkészült. Az egész rendszernek azonban nem az energiatermelés, hanem az öntözés szempontjából — elsősorban Szolnok megyében — szánnak nagy szerepet. Jelenleg még a sportolást és pihenést szolgáló lehetőségei nagyrészt kihasználatlanok. A közelmúlt legjelentősebb építőanyagipari beruházása a bélapátfalvi cementgyár építése volt, amely 1980-ban fejeződött be. A térség jobb építőanyagellátását szolgálja a Halmajugrán épülő Mátra Gázbetongyár, amely 1985 második felében kezdi meg a termelést. Közismert, hogy jelentős ércvagyon van a Mátrában. A recski bánya megnyitásához szükséges előkészületek az 1970-es években megtörténtek. Kialakították a függőaknákat, a járatokat, s a termeléshez szükséges feltételek jelentős 8
