Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - SZÍNHÁZ - Bőgel József: Körkép a magyar színházi életről
5 A hozzá hasonló korúak visszavonulnak, emlékeiket ízelgetik, ő azonban ma is töretlen aktivitással munkálkodik, versenyre kelve a gyakran fáradékony ifjakkal. A miértről faggatom, először bizonytalankodva, majd magabiztosabban fogalmaz. — Titok ez ... talán valamiféle különös adottság ... vagy inkább a csak- azértis tartás... az, hogy mondandóm van ... az, hogy adni szeretnék az engem követőknek ... ha kell példát mutatni. .. nem okítgatva, hanem jó- szándékúan ... ma ez kissé szokatlanul hangzik, de az érdekeltek veszik a lapot, s örömmel fogadják Tóni bácsi ötleteit... A legutóbb a rendkívül tehetséges Gálffy Lászlónak magyaráztam a hibátlan kiejtés fontosságát, méghozzá rá szabottan .. . nem sértődött meg, köszönte ... 6 Öregszenek az órák. Menni kell. Így illik, de nem könnyű, mert azon a szimbolikus hídon megleltük egymást. A kezdeti bizalmatlanságnak, várakozó álláspontnak nyoma sincs. Műhelyproblémákról szól, s a munkáról beszél, akaratlanul is bizonyítva, hogy csak az értékteremtő indulat zabolázhatja meg a múló időt. Ha más mondja, frázisként hatna. Az ö tolmácsolásában veretes hitvallás . .. Pécsi István Körkép a magyar színházi életről A hivatásos magyar színházművészet struktúrája mindenekelőtt településföldrajzi szempontból vizsgálandó. Vidéki társulataink jelenleg tizenkét megye- székhelyen rendelkeznek állandó otthonnal; ez játszási helyet, épületet, szálláshelyet, lakásokat, valamint kiszolgáló helyiségeket egyaránt jelent. E megye- székhelyek többnyire hajdani mezővárosok, kereskedelmi központok, s bennük a színházépület (többnyire csak egyetlen egy) az egykori nemzeti lelkesedés, polgárosodás utáni vágy terméke. Akad színházépületeink között vidéken klasszicista, romantikus vagy éppen szecessziós stílusban megvalósított is, tény viszont, hogy 1911-ig úgyszólván minden ma is használt vidéki színházépületünk elkészült, s ezután a hetvenes évek végéig egy újat sem tudtunk a két világháború, az ezek közötti időszak, a felszabadulás utáni újjáépítés, a szocializmus építése különböző szakaszainak nehézségei, szerteágazó feladatai, egyes szakaszok mérhetetlen megterhelései következtében a vidéki színházi kultúrának létrehozni. Nagy eredmény, hogy az újonnan épített és 1978-ban átadott győri színházépület (noha egyes részei még nem épültek meg) ma Közép-Kelet-Európa egyik kiemelkedő értékű színházépítészeti alkotása, hogy a két legfiatalabb vidéki színház épülete szinte újjászületett, s hogy a vidéki színházak mindegyike átesett, átesik (a közeljövőben) lényegbe vágó rekonstrukciós folyamatokon. Nem hallgatható viszont el, hogy a vidéki színházi 65
