Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 1. szám - NEVELŐ ÖRÖKSÉG - Pécsi István: Egri titkok közelről

kiadott könyvében említi, hogy Milassin tevékenységéről visszaemlékezést adott az Országos Levéltárnak. Antifasiszta magatartása mindenesetre olyan tény, amely őt méltóvá teszi arra, hogy ne feledkezzünk el róla. A Széchenyi útról némi kitérővel juthatunk el a hazai nevezetességnek szá­mító Ráctemplomhoz. Az ódon kapuhoz öreg utca vezet. Ide már alig hallatszik motorizált vilá­gunk fülsértő zsivajgása. Az illúzió tökéletes. Szembeötlenek a vakítóan fehér falak. A restauráto­rok befejezték izgalmasan szép munkájukat. Arcok, fantáziateremtette portrék villannak fel előttünk a rác náció tag­jairól. Az akarást csodáljuk ezekben a férfiakban, azt, hogy csak azért is ko- noksággal ragaszkodnaík hitükhöz és anyanyelvükhöz. Minden hájjal meg­kent, anyagiakban bővelkedő, ravasz kereskedők volták, készen az ésszerű kompromisszumra, de ebben a tekintetben jottányit sem engedtek. Bírókra keltek nemcsak a vármegyei urakkal, a városi magisztrátus tekintélyeivel, ha­nem az egymást váltó, az őket egyre-másra zaklató, üldöző egri püspökök­kel is. Az egyház útját állta törekvéseiknek, s fondorlatosságokban párját ritkítva vétózta meg az építési engedély kiadását. Az egyik ürügyet a másik követte, de ők nem adták fel, hanem jelesre vizsgáztak türelemből. Végül is megnyer­ték a kalapos király kegyét, II. József szívesen teljesítette kérésüket. Annál is inkább, mert tudta, hogy ezzel a vele egyáltalán nem szimpatizáló Eszter- házy püspök orra alá töri a borsot. Nem csoda, hogy az 1788. július elsején megtartott átadási ünnepségen a pap és a görög legények megszólaltatták a várból odavitt mozsárágyúkat, hadd egye a méreg a grófi címet viselő főpapot. A lövések döreje minden bizonnyal el is hallatszott annak palotájáig, megízleltetve vele a veszíteni is tudni kell bölcsességét. Az ikonosztázion előtt maradéktalan csodálattal adózunk Jankovics Miklós képfaragói erényeinek. Ez a Bács megyéből idehívott tehetséges ember úgy fogott munkához, mintha tudta volna: életműve legékesebb darabját készíti el. Mesterien bánt a fával, s az ecsettel is irigylendő biztonsággal boldogult. Szecskó Károly Régvolt sztorik, hajdani emberek Egri titkok közelről Múltidéző séták a megyeszékhelyen í. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom