Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 1. szám - NEVELŐ ÖRÖKSÉG - Nagy József: Így élt Hámán Kató

Ezután felvette a kapcsolatot őri Károllyal és Gőgös Ignáccal, akik már elő­zőleg tértek haza illegális pártmegbízatással, és megindult a kommunista szer­vezkedés. A szakszervezetekben, a munkás sport- és kulturális egyesületekben és magábain a szociáldemokrata pártban megkezdődött a baloldal kialakítása. A kommunisták által vezetett baloldal nyilvánosságra hozta a Bethlen—Pe- yer-paktum szövegét is, s ezzel megszilárdította saját helyzetét. Munkájuk­nak sztrájkmozgalmi és szervezeti téren is komoly eredménye volt. Fokozód­tak a sztrájkok. Az 1923 őszén megtartott szociáldemokrata1 párti alapszervi választásokon pedig számos körzetben baloldali vezetőséget választottak. Ilyen előzmények után hívták össze 1924. április 20-án a Szociáldemokrata Párt XXII. kongresszusát. A baloldal kommunista vezetői megtették a szük­séges intézkedéseket ajz egységes fellépés érdekében, és tervüket április 6-án Hámán Kató terjesztette a bécsi emigrácicóban lévő pártvezetők elé. A szo­ciáldemokrata pártkongresszus után Hámán Kató szerepe egyre jobban nö­vekedett. Már a kongresszus előtt tagja lett az SZDP Országos Nőszervező Bizottságának, és ilyen minőségben vett részt 1924 április végén a szocialista nők kongresszusán, ahol fel is szólalt, és ismertette a baloldal álláspontját. A szociáldemokrata pártvezetőség az ellenzék kongresszusi fellépéséből azt a következtetést vonta le, hogy meg kell szabadulnia a ,ff>ártbontóktól”. 1924 folyamán egymást érték a kizárások a szakszervezetekből és a szociáldemok- íata pártszervezetekből. A szociáldemokrata pártvezetőség folytonos denunciá- lásával addig élezte a helyzetet, hogy a pártegységet nem lehetett tovább fenntartani. 1925 elején a kommunista befolyás alatt álló baloldali munkások elérkezettnek látták az időt a szociáldemokrata párttal való szakításra. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925. április 14-én alakult meg az Aréna út és Abonyi utca sarkán lévő Grádó Kávéházban. Az egybegyűltek egyhangúlag és nagy lelkesedéssel fogadták el az új párt létrejöttéről szóló határozati javaslatot, valamint a Magyarországi Szocialista Munkáspárt elvi nyilatkozatát és akcióprogramját. Az alakuló gyűlés megválasztotta az új párt ideiglenes vezetőségét is, amelynek tagjai közé választották Hámán Ka­tót is. 1925-ben elérkezett az ideje annak, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának vezetői felmérjék az addig megtett út eredményeit, és kitűzzék az elkövetkező időszak feladatait. 1925 augusztus közepén Bécsben összeült a KMP első kongresszusa. A magyarországi szervezetek egyik küldötte Há­mán Kató volt. Ilyen célból az amúgyis megfigyelés alatt álló nőnek természete­sen nem aídtak volna útlevelet. Azzal az ürüggyel ment ki, hogy egy eszpe­rantó kongresszuson vesz részt, utána pedig gyomorbaját gyógyíttatja. A kongresszus a Központi Bizottság tagjává választotta, és azzal a konkrét meg­bízatással tért vissza Magyarországra, hogy irányítsa a nődolgozók szervezé­sét és a Vörös Segély munkáját. Vele egyidőben jött haza Rákosi Mátyás, Gőgös Ignác és Őri Károly is. Mielőtt azonban a tényleges munka megindul­hatott volna, a rendőrség besúgás következtében szeptember 22-én letartóz­tatta a KMP vezetőinek nagy részét és az MSZMP több vezetőjét. Köztük volt Hámán Kató is. A bíróság példás ítéletet akart hozni, hogy leszámoljon a kommunista moz­galommal, és megfélemlítse az MSZMP-be tömörült baloldali munkásokat is. November 14-én kezdte meg a statáriális bíróság a tárgyalást. A vádlottak annak ellenére, hogy halálos ítéletet várhattak, mégsem tagadták meg hitüket. 1926. július 12-től augusztus 6-ig tartott a törvényszéki tárgyalás, ahol 29 forradalmárt ültettek a vádlottak padjára. Kihallgatásán öntudatosan vetette 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom