Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - SZÍNHÁZ - Bőgel József: Körkép a magyar színházi életről
hetséges, mint a Nemzeti Színház kamaraszínházaként tekinthető Várszínház. Voltak színházi próbálkozások Budapest nyugati részében az FMH-ban, játszott itt például a Nemzeti Színház és a József Attila Színház, próbálkoztak kisvállalkozások, s egy időben a József Attila Színház, a budai Várkonyi György Üttörő- és Ifjúsági Házba vitte stúdióelőadásait, adódtak kísérletek a BMK-ban (Mikroszkóp Színpad, pantomimegyüttes). Az utóbbi példák azt mutatják, hogy| egyfelől a fővárosi színházak maguk is próbáltak áttelepülni Budára, másfelől a szűkös épület-, technikai és pénzkeretek tágíthatok a meglevő művelődési házak, központok színházi célú (de ebben a tekintetben nem kizárólagos) felhasználásával. Önmagában véve örvendetes, hogy néhány kisvállalkozás (Hököm Színpad, Pest-Buda Színkör) először Budán próbált gyökeret verni, vagy legalábbis innen kívánt elindulni. Mindezekkel együtt a fővárosi játszási térkép ma már korántsem olyan kerületre korlátozódó, mint hagyományainál, adottságainál fogva régebben volt. Kiváltképp akkor, ha az előbbiekhez még hozzátesszük: a X. kerületi Pataky István Művelődési Központ, a Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házában, az Almási téri Ifjúsági Házban fővárosi és vidéki előadásokat befogadó gazdag színházi jelenlét és működés van, s rendszeresen látnak vendégül hivatásos színházi együtteseket (olykor bemutatószínpadként is) az Egyetemi Színpad és a műegyetemi Szkéné. A felsoroltak némelyikében játszanak a legújabb kisvállalkozások (Magyar Színkör, vagy akár — mint az utóbbi is — új játszási helyeket is keresnek, teremtenek. „Köztes”, tehát se vidéki, se fővárosi színházként említendő a Népszínház. Központja, a Józsefvárosi Színház, a nevét is adó, dinamikusan fejlődő, nem központi kerületben van, ám jelenlegi működési célkitűzéseit is tekintve elméletileg és gyakorlatilag az ország minden részében és a főváros különböző peremkerületeiben is játszik. A településföldrajzi (és ezen belül a fővárosi struktúra) elemzést összegezve le kell szögezni, hogy mind az állandó színházak, mind a kisvállalkozások fejlesztése, telepítése, engedélyezése kapcsán a jövőben fokozottabban kell törekedni a fővárosi fehér foltok, aránytalanságok felszámolására, Buda jobb színházi „betelepítésére”. Ilyen szempontból is helyes a döntés, hogy az új Nemzeti Színház nem a „hagyományos” belvárosban, hanem egy kintebbi területen épül fel. Megfontolandó, hogy olyan új alakulat, mint a Rock Színház, boldogabb időkben a főváros melyik kintebbi részére telepíthető. Már az is eredmény lesz, ha mind ez az új színház, mind a Budapesti Gyermekszínház a közeljövőben arrébb mozdul és átveszi esetleg az egykori Tarka Színpad épületét. A Népszínház jövőjét illetően e színháznak a fővároson kívül a régebbi, hősi korszakok feladataival ellentétben csak a jó játszási feltételekkel rendelkező közép- és nagyközségekbe, állandó színházzal nem rendelkező megyeszékhelyekre, városokba, kisebb ipari stb. centrumokba kell járnia. Az újabb színháztelepítések azzal a következménnyel jártak, hogy még jobban el kell látnia a kiváltképpen „népszínházas” megyéket, mint például Komárom, Fejér, Tolna, Vas, Nógrád, s így e színházunk jövője bizonyos mértékben az egész vidéki színházi struktúra további fejlesztésének függvénye, beleértve a kisvállalkozásokét, a bemutatószínpadokét. (Folytatjuk) Bőgel József 69
