Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Zay Béla: Számvetés az általános művelődési központokról
• Pedagógiai műhely Az alapvető célok valóra váltak... Számvetés az általános művelődési központokról Az általános művelődési központok (komplex intézmények) Magyarországon a nevelési központok tapasztalataiból indulnak ki, de felhasználják a magyar közoktatás és közművelődési intézmények eddigi ereamenyeit is. Jeney Lajos építész a Magyar Építőművészet 1969. évi 3. számában ismertette azt az iskolaépítési kutatást, amelyet az építőkből és pedagógusokból álló munkaközösség vezetett. A kutatócsoport nézetei szerint a jövő iskolája olyan lesz, hogy kilép eddigi elzártságából és egy-egy lakóterületre nézve az egyetemes, kulturális bázis szerepét is magára vállalja. Javasolja, hogy a jövőben összevont nevelési központok épüljenek, amelyben együtt vannak a gyermekek és felnőttek művelődését szolgáló intézmények. Ezt követeli a gazdaságosság elve is. Eszerint nem az ésszerűtlen takarékosságra, a megoldások primitív leszűkítésére törekszünk, hanem az anyagi lehetőségek maximális kihasználására. Egy magasabb szintű ellátás érdekében. A terek, termek ésszerű elhelyezése és kialakítása a település esztétikus, kulturális centrumának megteremtését is jelenti egyben. Az így létrehozott anyagi eszközök és szellemi értékek több célú, tervszerűbb kamatozása adja a korszerűséget, a gazdaságosságot. A Heves Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatban írta elő, hogy a településfejlesztésben figyelembe kell venni a komplex intézmények kísérleti eredményeit és a jövőben azokat, vagy azzá fejleszthető létesítményeket kell tervezni. A magyar falvakban, így nálunk is nem a legkedvezőbbek a feltételei az új koncepció megvalósításának. Szétszórt iskolákat, közművelődési intézményeket örököltünk vagy építettünk. Ezek nagy részét nem lehet felszámolni még hosszú távon, erre gazdasági lehetőségeink nem kedvezőek, tehát a fejlesztéseket összhangba kell hozni az adottságokkal és nem utolsósorban az anyagi lehetőségekkel. Füzesabony vonzáskörzetében 17 község van. A lakosság száma: 37 855, ez elmúlt tíz év alatt közel kétezer fővel csökkent. Ennek hatására, valamint az irányítás korszerűsítésének eredményeként koncentrálódott a tanácsi irányítás, de ugyanez a folyamat lejátszódott a gazdasági és társadalmi élet más területein is. Most a 17 községben 11 közös tanács működik, ebből kettő nagyközségi közös tanács. Városi település nincs. Füzesabony körzetközpont terv szerint öt éven belül ezzé fejlődik. Mind az oktatás, mind a közművelődési intézmények dinamikusan fejlődtek az elmúlt tíz év alatt. Igen erős az integrációra való törekvés. Míg 1974-ben 15 önálló általános iskola, öt önálló óvoda, hat művelődési ház (kilenc település ellátatlan), három klub és 12 közművelődési könyvtár működött a községekben, 1984-ben már tíz általános művelődési központ működik a járásban, négy önálló iskola, öt önálló óvoda, két művelődési ház, két klubkönyvtár és két könyvtár. Az oktatási és közművelődési intézmények több mint 50 százaléka általános művelődési központ intézményrendszerben műkör 39
