Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Zay Béla: Számvetés az általános művelődési központokról
dik. Ennek eredményeként, valamint elsősorban oktatásfejlesztésként a tárgyi feltételek jelentősen javultak. Heves megyében a volt füzesabonyi járás négy településén 1974-ben — kísérleti jelleggel — közös irányítású intézmény kezdte meg működését, közülük Besenyőtelek és Sarud országos kísérleti hely lett. Az első tapasztalatok összegezésére az 1976. június 24—26-án (Eger—Sarud) megrendezett országos ankéton került sor. Ügy tűnik, a megvalósítás menetrendje — 1974-től Sarud, Besenyőtelek, Poroszló, Nagyút, 1977-től Mezőtárkány, Feldebrő, 1979-től Szihalom, 1982-től Kápolna, 1985-ben Mezőszemere, Aldebrő — bevált. Az intézmények összevonásának, létesítésének időbeni szétválasztása, a korábban alakult intézmények stabilitása azt bizonyítja, hogy körzetünkben az integráció mennyiségi vonatkozásban dinamikusan fejlődött és nem jelent semmiféle kampányt. Az új típusú intézmény megszervezésében meghatározó szerepe van a vezetésnek. Mi a körzeti igazgatói munkaközösség keretében tudatosan készültünk e feladatra. Ez a folyamat, amely tíz év óta tudatosan orientálta az igazgatókat, s a jelenben is tart. Előadásokat szerveztünk vezetéselméleti, közművelődési, oktatáspedagógiai, pszichológiai, művelődéspolitikai témákból. Beiskoláztuk a vezetőket vezetés- elméleti tanfolyamokra. A Népművelési Intézet segítségével több alkalommal egy-egy hetes kurzust szerveztünk számukra Balatonalmádiban, Sarudon és Besenyőtelken. Kerestük az új témákat, kutatási eredményeket. Tájékozódtunk az alapkutatásokról, illetve az általunk jónak ítélt kezdeményezéseket, kísérleteket a helyszínen is megtekintettük. Nagy szerepe volt és van az orientációban, a felkészítésben a tömegkommunikációnak. Szerény lehetőségeinket felhasználva igyekeztünk erkölcsi elismerésben részesíteni az e munkában élen járó munkatársakat, kollektívákat. Arra törekedtünk, hogy a kulcspozíciókban dolgozó munkatársak oklevélszerző továbbtanulással, tanfolyamokkal, önképzéssel szerezzék meg azokat a speciális ismereteket (népművelő, könyvtáros), melyek a munka szervezéséhez nélkülözhetetlenek. Megteremtettük a kisközösségek, szakkörök, klubok, öntevékeny művészeti csoportok működéséhez szükséges anyagi feltételeket (tiszteletdíjak, eszközök). Az integrációt segítettük a felügyeleti munkánk módszerének változtatásával, az egységes felügyelet megszervezésével is. A különböző ágazati, cél- és általános ellenőrzéseket az oktatás, a közművelődés, a sporttevékenység egységének szellemében szerveztük meg. Az új vezetési modell alkalmazásánál arra törekedtünk, hogy a vezetők, a testületek és kollektívák gyakorolhassák a rendtartásban, a házirendben, a jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott jogköreiket, egyidejűleg csökkentettük gazdasági és adminisztrációs munkájukat, így több időt fordíthatnak a tartalmi feladatok megoldására. A vezetői feladatokat általában nem részintézményi feladatrendszerben határoztuk meg, hanem korosztályok művelődési igényeihez, feladataihoz kötöttük. Ezzel is erősíteni kívánjuk azt az elméleti megoldást, hogy a nevelés permanens folyamat, s a vezetőnek, irányítónak ezt kell jól ismerni, szervezni. A tartalmi eredmények számottevőek. A kabinetrendszerű oktatás ismert téma volt. Kiszélesítettük azzal a követelménnyel, hogy ezek a szaktermek szolgálják és feleljenek meg a felnőttek 40
