Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 5. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Perlaki Ágnes: Egy könyvtár kezdeményezései
azok nem válnak közkinccsé. A könyveket közel kellett vinni az olvasókhoz, azok figyelmét is felkeltve, akik még nem látogatói az intézményeknek. Ezért kiadványaik tervezésében alapoztak a helyi igényekre, az ipar, mezőgazdaság szakembereinek, a pedagógusoknak kívánságaira. Induló továbbképzésekhez, tanfolyamokhoz, nevelési értekezletekre összeállították a könyvtárban található művek jegyzékét. Kezdő és gyakorlott olvasók számára olvasási kalauz nyújt segítséget a könyvek kiválasztásában. Jelentősebb évfordulók, társadalmi ünnepségek méltó megrendezését szolgálják az intézmények részére kiküldött kész műsorok, verses válogatások. Az ma már nyilvánvaló, hogy a szabadidő növekedésével nem nőtt arányosan az olvasásra fordított idő, egyre többen foglalkoznak kertészkedéssel, barkácsolással. Azonban róluk sem mondhat le a bibliotéka. Fel kell használni azt, hogy az életmódváltozás hatására megnőtt a szakkönyvek iránti kereslet: ezekről is jegyzéket készít a különböző szabadidő és hobbi tevékenységekhez. Az információk áramlásának felgyorsulása világjelenség, amely a könyvtári munkában is nagy jelentőséget kapott. Mivel a legfrissebb tájékoztatást a folyóiratok nyújtották, több mint tíz éve rendszeresítették a sajtófigyelést. Évente a 200-féle folyóiratot folyamatosan nézik át és a fontosabb cikkeket témakatalógus formájában naprakészen feldolgozzák. Bőséges anyag várja a kutatókat és érdeklődőket, a különböző témákról szóló tanulmányok percek alatt visszakereshetők. A munka hatóköre nemcsak egyénekre, hanem kisebb-nagyobb közösségekre is irányult. Általános iskolai, gimnáziumi osztályok rendszeres látogatók. Szakmunkástanulók részére éveken át tartottak irányított foglalkozásokat, melyek során megismerték a könyvtárat, a tájékozódáshoz szükséges ismereteket. A nevelőket 1970 óta külön pedagógiai részleg várja. Itt megtalálhatók a munkájukhoz nélkülözhetetlen segédkönyvek, módszertani kiadványok, folyóiratok. 1972 óta rendszeresek a szocialista brigádok látogatásai. Az évek során kialakult személyes és kölcsönös kapcsolat az alapja az jó együttműködésnek. A könyvtár különböző szolgáltatásokat ajánl, segítve a kulturális vállalások teljesítését, például könyvismertetést, ankétot, zenehallgatást, vetélkedőt, de az egyéni igényeket is kielégítik. Viszonzásul a brigádok polcokat, folyóirattartókat készítenek társadalmi munkában. A brigádok egyre népesebb tábora nem hiányzott az egyes rendezvényekről sem, amelyek tervezésekor fő szempont mindig az aktualitás és a változatosság volt. A különböző témák más-más közönséget vonzottak. Kirajzolódtak az érdeklődési körök és megfogalmazódtak az ezekből adódó további olvasói igények is. A kiadványokkal, személyes beszélgetéssel előkészített író—olvasó találkozókon emlékezetes élményt nyújtott Cseres Tibor, Jókai Anna, Baranyi Ferenc, László, Anna és még rangos nevekkel folytathatnánk a sort. Hasznos ismereteket adtak a szakjellegű előadások, ankétok. A könyvtár munkáját természetesen nem elszigetelten végezte, hanem a városban működő többi intézménnyel, szervezettel karöltve, folyamatosan továbbépítve a már kialakult jó kapcsolatokat, részt vállalva a Hevesen zajló jelentősebb események, ünnepségek előkészítéséből, megrendezéséből. Ma már szinte elképzelhetetlen vetélkedő a könyvtár közreműködése nélkül: nemcsak a felkészülési anyagot biztosítja, hanem részt vesz a lebonyolításban is. A könyvtár városalkotó szerepére, a szellemi életben elfoglalt helyére sokan rámutattak már. Ehhez természetesen nemcsak a dokumentumokat, hanem a művelődéshez, tanuláshoz és kötetlen beszélgetéshez alkalmas környezetet is biztosítani kell. A hevesi bibliotéka — szűkös lehetőségein belül — igyeke60
