Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 5. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Gábor László: Beszélgetés Szabolcsi Miklóssal az OPI főigazgatójával
katedrákon tevékenykedők véleményét, a gyakorlat visszajelzéseit kérjük. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az oktatási törvény hosszabb távú sikere az iskolákon, az ott dolgozó lelkes kartársakon, hivatásszeretetükön, alkotókedvükön múlik. Legyen hát azoké a főszerep, akiket megillet... Pécsi István Viták között a jövő iskolájáért Beszélgetés Szabolcsi Miklóssal, az OPI főigazgatójával Az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója, Szabolcsi Miklós akadémikus. Irodalomtudós és tanár, sok évtizedes tapasztalatait kamatoztatja ezen a poszton. Az OPI közoktatásügyünk legnagyobb háttérintézménye, amely több elődje összevonásából 1981-ben jött létre. Akkoriban jutott nyugvópontra a művelődésügy irányítása, s azóta — úgy tűnik — kialakult az a szervezet, amely ma is létezik, s a következő években is megszabja a fejlődést. Természetes, hogy ebben az átrendeződésben a kívülálló elveszti tájékozódóképességét, s nem tudja, hogy melyik elnevezés mit takar. Különösen így van az olyan esetben, amikor valamilyen régi név megmarad annak ellenére, hogy maga az intézmény átalakul. Ezért amikor felkerestük Szabolcsi Miklóst, először arra kértük, vázolja olvasóinknak intézménye tevékenységi körét. — Sokféle feladata van az OPI-nak. Először is foglalkozunk az oktatás tartalmi kérdéseivel az óvodától az érettségiig és a szakképzésig. Az utóbbiból az tartozik ránk, ami a Művelődési Minisztérium hatáskörébe esik. Bizonyos speciális területeket is figyelemmel kísérünk, mint a nemzetiségi iskolák, a g5'ógypedagógia, a gyermekvédelem és a pályaválasztás. A párt oktatáspolitikai határozatainak megfelelően az egyes tárgyak, tankönyvek, tanítási módszerek gondozásáért tartozunk felelősséggel, ajánlásokat dolgozunk ki ezekkel kapcsolatban. — Akadnak úgynevezett „szervízfeladataink” is; szakmai segítséget adunk. Szervezünk továbbképző tanfolyamokat, különböző gyümölcsöző kapcsolatokat. Érettségi tételeket dolgozunk és küldünk ki. Gazdái vagyunk az országos tanulmányi versenyeknek és a szakma kiváló tanulója vetélkedőknek. Lehetőséget teremtünk nyelvtanfolyamokra itthon, a külföldön magyart tanító és a honi, idegen nyelvet oktató pedagógusok számára. Önálló tudományos kutatást is végzünk emellett, részint a tantervek elméleti vonatkozásait elemezzük, mérve és értékelve az ezek alapján folyó munka eredményességét, részint az iskola, mint sajátos egység életét is vizsgáljuk. Akad néhány kísérleti bázisunk, így például a pécsi nevelési központ, vagy a szolnoki Varga Katalin Gimnázium, s néhány hasonló iskola a fővárosban. Itt próbáljuk ki elképzeléseinket, így ezek is szorosan hozzánk tartoznak. — Meg kell még említenem külügyi kapcsolatainkat: nemzetközi konferenciákon veszünk részt, illetve magunk is szervezünk ilyeneket, legközelebb éppen hazánkban találkoznak az Európában működő oktatáskutató intézmények képviselői. Az 1986-ban sorra kerülő tanácskozás az egriek számára is érdekes lesz, hiszen az alsófokú tanárképzést vesszük nagyító alá, amelynek a Ho Si 32
