Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 3. szám - VÉSŐ - PALETTA - Farkas András: Ki-ki adta a maga egyéniségét
• Véső-paletta Ki-ki adta a maga egyéniségét Felszabadulási tárlat, tanulságokkal A mecénatúra tág határok között vonta meg a felszabadulási pályázat feltételeit, jól tudva, hogy az egyéniség, az alkotói szabadság és hazánk felszabadulásának ténye fölötti elmélkedés, netán utólagos alkotói öröm az emberi érzelmeket, a tennivágyást sajátos utakon indíthatja el; a művészek közeli és távoli választ adhatnak. Mindenesetre olyat, amely együttes megjelenítésben visszfénye lehet egy történelmi korszak időbeli csúcspontjának. S meg is éreztet valamit, netán sokat azokból az időkből, amikor az élet vagy-vagyára nagyon sokan a teljes életüket tették fel. S kényszerből rajta is felejtették. A pályázat elérte célját. A kiírás ismeretében aggódtunk, hogy a témakör, a könnyű mondanivaló csábítása elviszi képzőművészeinket valamilyen patétikus csapda irányába, és ott egyik alkotó a másik sarkát taposva ismételget megszokott sablonokat, hatásvadász megoldásokkal igyekszik elnyerni a mecénatúra, a hivatalos vélemény jóindulatát, a lektorátus kegyét, a közönség rokon- szén vét. Nos, örömmel kell megállapítanunk, hogy a pályázat a vonzó lehetőségek és kényelmes adottságok ellenére sem vált egysíkúvá. Az egymáshoz felfogásban is közel álló, alkalmasint egy munkahelyen dolgozó művész-tanárok sem kacsintottak egymásnak és egymásra: ki-ki adta-hozta a maga egyéniségét. Még azt is megkockáztatnánk: ki-ki érezve a felelősség és a tett súlyát, önmaga megújítására törekedett, összeszedte magát. Nem egy alkotó olyan teljesítménynyel „rukkolt ki”, amilyent eddig pályafutása alatt nem sejtetett, vagy amilyent eddigi alapállása miatt nem is igen vártunk tőle. Ehhez a megállapításhoz némi fogódzó is szükséges. Az utóbbi évtizedekben a fővárosban és vidéken egyaránt elkényelmesedtek festőink, szobrászaink. Tudják, hogy mi „a fenti”, a. hivatalos elvárás: mindenki tegye a magáét, mindenki alkosson a saját képességei, elgondolásai szerint. De ha érez erőt és elhivatottságot rá, hát mélyedjen el az értelmet tomásztató nonfiguratív festészetben, mert ennek az irányzatnak ma is élő vagy a közelmúltban megKishonthy Jenő: Mai fiatalok 39
