Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 1. szám - VERS - PRÓZA - Sztyepan Scsipacsov: Versem nem hangos... - Balogh Béni: Tavaszi történet
Szabó Péterre, a fiatal, katonaviselt emberre esett a választás. Neki kerékpárja is van. — Csak igyekezz mán, mert elébb ér az iskolához, mint te! — sürgették. A gidres-gödrös dúlőúton egy-kettőre utolérte. — Jónapot kívánok — kezdte, s leszállt a gépről. — Jónapot — felelte vissza a tanító, s ő is megállt. — Szabó Péter vagyok, a Kis-Gál Rozi ura ... Tán tetszik még rám emlékezni? — Ügy halványan... De hiszen katona volt maga is. — Ki nem vöt az?!... De erre gyött a csapattestem, oszt leléptem. — Túl vagyunk rajta— Túl. — A fő, hogy élünk. — Hát bizony. — És erre, hogy élnek? .. . Mi újság? — Megvagyunk... Még sokan hiányoznak, de mán azoknak is osztottak fődet... Ez járja most. Aztán elhallgattak, s nagy kora tavaszi csend telepedett közéjük ... Szabó Péter pedig izzadt, mert nem tudta, hogyan is lyukadjon ki arra a bizonyos, keserves dologra. — Maga hová igyekszik? —- törte meg Beke tanító a csendet. — Hát erre . .. errefelé ... — Akkor együtt megyünk az iskoláig. — Lehet. — És az iskola?... Működik már? — Nem járok arrafelé... De tán nem. — Nem? ... Csak nem érte találat? — Nem érte, csak .. . nincs, aki tanítson ... — Hát a feleségem?.. . Csak nem beteg? — Mán nem szegény . . . Nem lesz ő mán beteg soha ... A tanító rámeredt.. . Arcát meglepetés és hirtelen kín öntötte el. — Mi van vele? — szólott szinte ordítva. — Hát az úgy vót... — Szóval meghalt?... Mondja már, mit gyötör? Szabó Péter némán bólintott. — És a kisfiam, Marci? — Az is ... Egyszerre érte őket az akna . . . Mer itt vót az iskolában a német parancsnokság .. . Oszt ők mellette, a nagy bunkerba húzódtak meg ... Oda csapódott be. — De legalább tisztességgel eltemették őket? — szakadt fel a tanítóból. — Ott benn, a faluban ... * Két kedves képet őriz Beke Gábor igazgató az új tanítói lakás egyszerű íróasztalán. — Ok voltak — mutat rájuk, s a vendég felé fordul. A tollforgató barát némán bólint, s mit is mondhatna 40 év után?... Beszéljen talán a gyógyító időről? . . • Az új otthon melegéről? ... A megbecsülésről? Tudott dolgok ezek... s már a fájdalom sem hasogat. Csak az emlék... a láthatatlan árnyék, mely tulajdonosával együt él, s különösen akkor jön elő, ha a fanyar kora tavasz közeledik ... 23
