Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - NEVELŐ ÖRÖKSÉG - Szecskó Károly: A Népújság elődje - az Igazság

mozgósítással. Az év nyarától 1949 március végéig, a lap megszűnéséig a szocialista építőmunka aktuális kérdései közül jó sajtót kapott az egyházi iskolák államosítása, a földbérlő szövetkezetek, az első termelőszövetkezeti csoportok megszervezése; a földműves- és a Hangya szövetkezetek egyesítése, a Dolgozóparasztok és Földmunkások Országos Szövetsége megyei szervezeteinek kiépítése, a népfront átszervezése, az első hároméves terv szép eredményeinek jelzése.

Sajnos azonban ezzel párhuzamosan tükröződtek az újság hasábjain a politikai torzulások első jelei is, amelyeknek elvi háttere az osztályharc állandó éleződéséről szóló hibás sztálini tétel gyakorlati alkalmazása volt. Ebből következett, hogy egyre sokasodtak a hírek a kulákság túlzó korlátozásáról, büntetéséről; s az osztályellenség nemcsak valódi, hanem vélt kártevéseiről is.

Bár a hírlap alapvetően politikai jellegű volt, nem zárkózott el a szép- irodalmi és művészeti anyagok közlésétől sem. Ilyet (novella, tárca, regény, vers, könyvismertetés) természetesen csak nagyon keveset jelentethetett meg. A heti kétszeri kiadás terjedelmi korlátot szabott ennek. Az irodalmi anyagoknak csak a helyi szerzőktől származó része eredeti publikáció (például Okos Miklós novellái, tárcái; Sári-Gál Imre versei), a többi utánközlés.

A lap szerkesztői élénk figyelemmel kísérték a korabeli helyi irodalmi és művészeti életet. Az 1945. január 14-i számtól Sarló néven kritikai, irodalmi, társadalomtudományi rovatot nyitottak. A március 15-én induló Nemzedékek című népi demokratikus folyóirat szinte minden számát méltatták. Örvendetes hírként közölte az újság 1948. szeptember 24-én, hogy: „Megjelent az Egri Fiatal Írók Munkaközösségének Félhomályból című kisantológiája, Kulcsár Kálmán, Horváth Stellamária, Kulcsár Ödön és Kollár István írásaival . . .”

Az Igazság művészeti anyaga a színházzal, a képzőművészettel és a filmmel kapcsolatos. Ismertetéseket, kritikákat közölt a különféle színtársulatok egri előadásairól. Méltatta a helyi képzőművészek kiállításait. Például az 1947. november 12-i számban olvashatunk egy kollektív tárlatról, ahol András Gizella, Gergely Pál, Hamza Tibor, Kastaly István, id. Kátai Mihály, Kocsis Árpád, Körény József és Orbán József művei is láthatók voltak. A filmek közül főként a felszabadulás előtt be nem mutatott orosz-szovjet alkotások ismertetését tekintette feladatának.

Nem hunyt szemet a szerkesztőség az akkor még csak Egerben kibontakozó tudományos élet első rezdülései előtt sem. Már 1945. december 16-án hírt adott arról, hogy e hónap elején megalakult a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Egri Csoportjának lélektani-pedagógiai szakosztálya. Az 1947 tavaszán Somos Lajos vezetésével megszervezett Egri Állami Gyermeklélektani Állomás kutatómunkájának eredményeiről szóló híradások a lap több számában olvashatók. Ugyanez mondható el az Egri Jogakadémián Csizmadia Andor irányításával dolgozó Szociográfiai Intézet bemutatásáról. De jelentőségéhez méltóan ismertette a lap Ágoston Julián helyi cisztercita tanár: „A magyar tanítás módszertana” című művét. Odafigyelt az Orvosok Szakszervezete megyei tagozatának tudományos rendezvényeire is, amelynek jelentőségét abban látta, hogy: ,,. .. így állandósulni fog a kapcsolat az új eljárásokkal kísérletező gyógyintézetek, klinikák stb., és a vidéken gyógyító orvosok között.”

75