Hevesi Szemle 13. (1985)

1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről

jelentősen változtak az elmúlt 40 évben. Az egyházi iskolák államosítását követő években 11—13 középiskola működött, 1950-ben a középiskolában már 2285 diák tanult, jelenleg pedig 13 256-an. (54 százalék szakközépiskolában, 46 százalék pedig gimnáziumban.) 1954-ben épült a káli óvónőképző, amely az 1970-es évek elejéig működött. Az 1960-as évek elején az akkori országos koncepciónak megfelelően néhány községben megindult a falusi gimnáziumok szervezése. Ebben az időben Füzesabonyban, Hevesen, Hatvanban, Egerben, Gyöngyösön épült új középiskola.

Az „inas-oktatást” 1949-ben szervezték át ipari tanuló képzéssé. A szakmunkásképző intézetek közül az egri 212-es 1968-ban, a hatvani 1973-ban, az egri mezőgazdasági 1966-ban kapott új épületet. A megye 9 szakmunkásképzőjében az elmúlt tanévben 5600 szakmunkást képeztek.

Jelenleg 22 középfokú oktatási intézmény található megyénkben. Egerben 9, Gyöngyösön 6, Hatvanban 3 középfokú intézet működik. Füzesabonyban gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola, Hevesen gimnázium, Selypen és Péter- vásárán szakmunkásképző intézet van. A megye középiskolái közül az egri Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium több mint 200 éves múltra tekinthet vissza.

A középfokú intézetekben a tanulók létszáma 1990—91-re 16 500-ra emelkedik. Ennek fogadására Egerben, Hevesen és Mátrafüreden új középiskola építését tervezzük. A megyei képzési arányok, a politikai és gazdasági igények13

A rokokó stílusú kispréposti palota egy részlete

Az észak-magyarországi tanárképzés központja: a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola