Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 2. szám - KÖZÉLETÜNK KÉRDÉSEI - Barta Alajos: Számvetés a múltról és jelenről
nek megfelelően a szakmai képzés javára módosulnak. A szakközépiskolákban 20, a szakmunkásképző intézetekben 75 szakmát tanulhatnak. A vidéki diákok elhelyezését jelenleg 17 kollégium, diákotthon biztosítja. Ezek közül egy középiskolai katonai kollégium. Nemes törekvésük a hajdani népi kollégiumok legjobb hagyományainak ápolása is. Jelenleg három felsőoktatási intézményünk működik, két világi és egy egyházi. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola szervezését — Pedagógiai Főiskola néven — 1948. júniusában kezdték el Debrecenben. 1949 nyarán Egerbe költöztették a Líceum épületébe. 1969-ben vette fel a Ho Si Minh nevet. Az egri főiskola falai között az elmúlt 36 év alatt a párt oktatás- és kultúrpolitikája követelményeinek megfelelő, hivatástudattól fűtött, szocialista szellemű és elkötelezett általános iskolai tanárképzés folyik. Az északkeleti országrész hat megyéjének halaszthatatlan szüksége volt arra a csaknem 30 ezer általános iskolai szaktanárra, akiket az egri főiskola fennállása óta adott iskoláinknak. 1949-ben 21-en oktattak itt, jelenleg 22 tanszéken 204-en. A hallgatói létszám 1948/49-ben csupán 110, 1983-ban 1400 a nappali és közel 800 a levelező. Első alkalommal 1950-ben adtak diplomát. A tanári kar többsége az oktatás és nevelés mellett, tudományos munkával is foglalkozik. Az intézmény Észak- Magyarország egyik tudományos bázisává vált. A másik felsőoktatási intézményünk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Kara. 1959-ben az országban elsőként itt egy felsőfokú mezőgazdasági technikumi évfolyam kezdte meg tanulmányait. 1962-ben felsőfokú mezőgazdasági technikumot alapítottak szőlőtermelési ágazattal. Később ez megszűnt, és az iskola a Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiái Főiskolai Karává lett, s üzemmérnököket képzett. 1978-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem irányítása alatt dolgozik és a mezőgazdaság számára szervező üzemmérnöki képzést végez. A felszabadulás előtt a városi és a falusi közművelődésnek a települések többségében nem volt önálló otthona. A kultúrforradalom fontos feltétele volt a művelődési otthonok hálózatának kiépítése. A legfiatalabb közművelődési intézményünk az egri ifjúsági ház az 1982-es átadás óta eltelt rövid idő alatt, Eger fiatalságának igazi otthona lett. Zenei programjaival, szakköreivel, kiállításaival, előadói estjeivel, az Átriumi esték előadássorozatával színvonalas szórakozást is nyújt az érdeklődőknek. Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központban az új épület átadását követő években élénk színházi élet alakult ki. Rendszeresen meghívják a budapesti Madách és a szolnoki Szigligeti Színház társulatát. Országos jellegű és hatású kezdeményezésük volt a monodráma szemle megrendezése. Hatvannak nincs városi művelődési központja, ott a közművelődési munka az iskolákban és a két szakszervezeti művelődési házban zajlik. Közismert a Hatvani Galéria, amelynek rendezvényeiből a tájképfestészeti és portréfestészeti biennálé emelkedik ki. A művelődési otthonok kiépítettsége sajnos még hiányos. Az alsófokú központok közül 17 településnek nincs ilyen intézménye. A közművelődési hálózatunk a megyei intézmények vonatkozásában is elmarad az országostól, és ez már nem a múlt öröksége. Ezt jelzi, hogy nincs korszerű hajléka a Megyei Művelődési Központnak, a Megyei Könyvtárnak, a múzeumnak, a levéltárnak. Nincs önálló kiállítási helyiség és hangversenyterem sem. 14
