Hevesi Szemle 13. (1985)
1985 / 6. szám - VERS - PRÓZA - Moldvay Győző: Szerette az igazságot - Gerelyes Endre: Történet Wilhelm Horovitzról, aki négy óráig férfi volt
Szerette az igazságot 1935. augusztus 15. Alig 50 éve született, s már tizenkét esztendeje nincs közöttünk Gerelyes Endre, aki a magyar széppróza új hullámának egyik legígéretesebb és legigényesebb tehetségeként robbant az irodalmi köztudatba híres-nevezetessé vált „Kilenc perc” című boksznovellájával, amelynek egyik filmszerepét később maga játszotta el. Hatvanban, egyszerű vasutascsaládban látta meg a napvilágot. Eszmélkedésének színtere azonban már a szomszédos Nóg- rád volt. Majd jött az egyetem, Budapest és Szeged, mindkettő olyan küzdőtérként, amely bőven termett számára konfliktushelyzeteket. Miből eredően? Szerettem az igazságot — idézhetjük pályája kapcsán Németh Lászlót. És Gerelyes valóban az igazságnak, a tisztaságnak, a kétkezi emberek iránti elkötelezettségnek, a népközösség ügyének volt gyakorta vérző bajnoka még olyan szituációkban is, amikor tetteibe, írásaiba mást próbáltak magyarázni. Elég az imént említett boksznovellát idéznünk, hogy ez a magatartás, ez az ethosz markánsan elénk rajzolódjon. A ring világának növid felvillantása sokféle magatartást, szándékot feltételez szorítóban és nézőben, ahol elszabadulnak a fajtalan indulatok, a két küzdő azonban — kihasználtságát is felismerve — tisztán, a sporterkölcs nagyszerű példájaként kerül ki az infernóból. Ezt a tartást, ezt a társadalmi kihívást, ezek szellemét tágította nemrég az az emlékest is, amelyet a hatvani Ady Endre Könyvtárban rendeztek meg. De méginkább haszon és bizonyosság Gerelyes értékeinek megítélése dolgában ama válogatás, amely műveiből ötvenedik születésnapjára látott napvilágot a Szépirodalmi Könyvkiadónál, Simonffy András nagyobb lélegzetű, elemző tanulmányával. Lapunk most Gerelyes Endrét, Heves megye szülöttét idézi meg alább közölt írásaival, amelyet az özvegy bocsátott rendelkezésünkre az írói hagyatékból, s arról tanúskodik: a „Kilenc perc”-et követő „Tigris”, a „Káin”, netán az „Isten veled, Lancelot!” mellett apróbb munkái is értékes részét adják a Gerelyesi életműnek. Moldvay Győző Gerelyes Endre Történet Wilhelm Horovitzról, aki négy óráig férfi volt Wilhelm Horovitz, vagy ahogyan városában nevezték, a krumpliorrú Horo- vitz, ha tetszik, ha a kopasz Horovitz, esetleg felesége becéző titulusával élve, a tömörtalpú Horovitz életének ötvennegyedik esztendejében, amely, hogy pontosak legyünk egybeesett a wagrami ütközettel, roppant változás következett be, amennyiben Wilhelm Horovitz ebben a heroikus és mediterrán évben, szétborzolt idegekkel, szerteszaggatott önbecsüléssel és összehabart nyugalommal átadta lelkét teremtőjének, illetve felakasztotta magát. A wagrami csata esztendejében — azt még szeretném elmondani — mintegy három-négy óra hosszára két lábra állt, kezét céltudatos munkára használta, kiegyenesedett. Aki ismerte a kopasz Horovitzot, most kétkedve fordul felém, merész állításomat naiv tévedésnek vagy orcátlan hazugságnak fogván fel. Horovitzot szerencsére kevesen ismerték, igazában senki, talán csak Gustav 25
