Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Szecskó Károly: A gyöngyösi munkásmozgalom története II.
színi bírálók számára, valamint Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében. Szentimentális német drámák helyett francia romantikus darabokat kíván. Esztétikai normája a klasszicizmus és a romantika sajátos keveréke. ★ Bajza életművének számbavételekor nem any- nyira egyes műveinek jelentőségét, mint inkább pályája egészének fontosságát kell hangsúlyoznunk. Munkásságának vázlatos rajzából talán kitűnt, hogy a finomkodó bajzai líra (amellyel akkor iskolát teremtett) ma már a múlté: nem így viszont kritikai működése, szerkesztői és szervezői tevékenysége, amely korának igényéből nőtt ki: a jelen emberének jövőt megalapozó cselekedete volt. Az olvasóközönség figyelmét ráirányította az irodalomra, az alkotók körében pedig egészséges szellemet bontakoztatott ki. Működésével vált általánossá és rendszeressé az elvi kritika irodalmunkban; a pezsgés, az összetartozó (haladó és konzervatív) csoportok rendeződése, a nagy nyilvánosság ellenőrző szerepének igénybevétele ... És mindezt Bajza egyénisége — röviden erkölcsi nagysága teremtette meg. Mindig az igazságot tartotta szem előtt, érvekkel, szókimondó bátorsággal hadakozott. A reformkor óriása, kemény, kérlelhetetlen római jellem volt. Éppen ezért: nem feledkezhetünk meg Móricz Zsigmond figyelmeztetéséről: „Bajza a magyar irodalom történetének kiváló alakja, kinek működését s hatását lebecsülni nem szabad.”10 — Tegyük hozzá: különösen pedagógiai szempontból nem! Fülöp Lajos A gyöngyösi munkásmozgalom története II. A felszabadulást követő demokratikus újjászületés, a forradalmi átalakulás szempontjából alapvető volt a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének, illetve szervezeteinek megalakulása. Ez 1944. december 8-án történt meg. Ekkor ideiglenes vezetőség alakult, amelyet 1945 januárjától állandó jellegű vezetőség váltott fel. A vezetőség tagjai lettek Czakó Sándor, Kiss Ferenc, Orbán István, Radvánszki Rózsa, Steiner Leó. Közülük többen már 1919-ben is tevékenykedtek. A pártszervezet titkára Nagy István lett. Az MKP taglétszáma a városban 1946 szeptember elejére, a III. kongresszus időszakára 1027 főre emelkedett. Kiépítették az utca és a körzetbizalmi rendszert, minden hónapban taggyűlést tartottak. Fontos szerepe volt a pártszervezetnek a marxizmus-leninizmus eszméinek megismertetésében. A Szociáldemokrata Párt, amely a városban már régi hagyományokkal rendelkezett újjáalakuló gyűlését 1944. december 17-én tartotta. A párttitkári tisztség ideiglenes ellátásával Izsó Ferenc kereskedőt bízták meg. Az 1945. március 20-i rendkívüli taggyűlésen új vezetőséget választottak, amelynek elnöke Jenéi Lajos, ügyvezető elnöke Szurdi István, párttitkára Hablicsek István lett. A párttagság kisiparosokból, iparos segédekből, munkásokból, kis számban agrárproletárokból tevődött össze. A kommunista pártszervezetnek, a kommunistáknak az élet minden területén kezdettől fogva kezdeményező szerepük volt. Tevékenyen részt vettek a népi szervek munkájában, különös tekintettel a nemzeti bizottságra. A párt vezetői arra törekedtek, hogy a rendőrség vezetése kezdettől fogva a kommunisták kezében legyen. Ez lehetővé tette, hogy a reakciós erők ellen mindenkor hathatósan tudjanak fellépni. A népbíróság kommunista tagjai mindenkor az igazság kiderítésére törekedtek. 1945 tavaszán a kommunisták tettek a legtöbbet a földosztás minél előbbi végrehajtásának érdekében. A helyi földigénylő bizottság elnöke Czakó Sándor agrárproletár lett. A kommunisták a földosztás során élvezték az SZDP és a Nemzeti Paraszt Párt helyi szervezeteinek támogatását. A földreform sikeres végrehajtása megnövelte az MKP szegényparaszti bázisát. A párt komoly erőpróbája volt az 1945-ös novemberi választás, ahol az MKP a szavazatok 19,8° o-át kapta, az MKP, SZDP és a Nemzeti Paraszt Párt a szavazatok 36,5°/o-át mondhatta magáénak. A Kisgazda Párt és a Polgári Demokrata Párt együttesen 63,5%-ot kapott. Az MKP és a baloldali pártok a választási eredménynél azonban jóval nagyobb tömegbefolyással rendelkeztek. A Magyar Kommunista Párt a választások után azokra a kérdésekre koncentrálta erejét, amelyek a forradalmi átalakulás kulcskérdései voltak. Mindenekelőtt fontos volt a választások után újult erővel támadó reakciós erők elleni küzdelem. A városban ebben az időszakban leplezték le a Kiss Szaléz-féle összeesküvést, amely komoly csapást jelentett a Kisgazda Párt jobboldali erőire. Az MKP határozott követelésére tűnt el a város és a járási politikai életből Adorján József jobboldali kisgazdapárti képviselő. A párt eredményes harca a reakciós erők ellen tovább növelte befolyását a tömegek körében. A jobboldali erők elleni harcot szolgálta az MKP azzal is, hogy 1946 folyamán törekedett a B-lista rendelet maradéktalan betartatására. A stabilizáció végrehajtása után pedig kezdeményezte forintvédő bizottságok létrehozását. 3D
