Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 2. szám - JELENÜNK - Radó András: Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése

dött a a oktató-nevelő (és tudományos) munka tár­gyi ellátottsága. 1980-ban oktatástechnikai csoport alakult, 1981-ftöl rendszeressé vált a zártláncú tévéapparátus szolgáltatása, megindult a számítás, technikai apparátus kiépítése. Személyi számító­gépek, TPA—70/25. típusú számítógép, korszerű­sített laboratórium, tanüzem és 20 ezer kötetes könyvtár — magyar és idegen nyelvű szakfolyó­iratokkal ellátva — állnak az oktatás rendelke­zésére.! lA hallgatód létszámot nappali tagozaton 60 fő­ben, levelező tagozaton 25 főben (évfolyamonként) határozták meg. Az új profil más szemléletű hall­gatóságot igényelt, illetve más szemléletet a hall­gatóságtól. Ez nem okozott nehézséget, mert a hallgatók érdeklődéssel fordultak az új szak, az új tárgyak felé. Ezt elsősorban tanulmányi eredmé­nyeik, valamint munkába állásuk és helytállásuk mutatja. De mutatja az is, hogy a tudományos di­ákköri munkával foglalkozók száma növekedett és a munka színvonala is emelkedő tendenciát mu­tat. Évente 15—20 hallgató készít dolgozatot, ami­ből 8—12 jut el egyetemi vagy országos konferen­ciára. A főiskolai karnak önálló nemzetközi kapcsolata nincs, de az alkalmi részvétel központi és egye­temi szervezésben számottevő. 3 külföldi egyetem­mel — Vorosilovgrád, Weimar, Brno — van szer­ződésben rögzített hallgatói cserekapcsolat, amely természetesen az oktatók cséréjét is magába fog­lalja. Ez évente 45 hallgatót és 10—15 oktatót je­lent. Változott és fejlődött a társadalmi, politikai és közművelődési szervezetek munkája is. A pártalap- szervezet betölti politikai irányítói, nevelő és el­lenőrző szerepét. A KISZ vezetését 1976-tól kari KISZ-bizottság irányítja. A diákotthon menet köz­ben tkollégiumlmá fejlődött és 1984-ben el­nyerte a Kiváló kollégium címet. A „Mátra Ifjúsági Klub” többször elnyerte a kiváló klub cí­met. Nagy sikerrel rendezik a fiatalok a „Főisko­lai Napokat”, amikor „átveszik a hatalmat”, és a „nyílt napokait”, amikor középiskolásokat fogad­nak. A GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kata alig két évtizedes működése alatt fordulatokban gazdag, de értékalkotásiban kimutatható utat tett meg Társa­dalmunk és mezőgazdaságunk szocialista fejlődése hívta életre, s útja kicsiben azonos a szocialista mezőgazdaság álltai megtett úttal, fordulói, ered­ményei és gondjai is abból erednek. 20 év alatt 2800 agrárszakember felkészítésével járult hozzá közvetlenül a mezőgazdaság feladatainak megoldá­sához. S ennek a szakemberállománynak több mint 80 százaléka azt a munkát végzi, amit élet­hivatásul választott. A gyöngyösi főiskolai kar — az elmúlt évtizedek során — tárgyi és személyi kapacitásait tekintve felkészült a növekvő feladatok megoldására; kész arra, hogy eredményesen vegyen részt a felsőok- tatáls korszerűsítése alapján kibontakozó nagyobb feladatok megoldásában is. Dráviczki Imre—Misóczki Lajos Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése Gyöngyösön Viszonylag rövid címet akarván adni e szerény tanulmánynak, kétszeresen is igaztalan lettem. Igaztalan, mert a téma legalább két dologgal oly szervesen, oly szorosan összefügg, hogy ki nem hagyható. Az egyik a mezőgazdasági üzemek ve­zetőinek továbbképzése, a másik úgy a szakem­berek, mint a vezetők továbbképzésének országos rendje, rendszere, de legalábbis MÉM-ágazatban folyó része. A dilemma egyik felét feoldhatjuk és vezetők továbbképzését a továbbiakban a szak­emberekével egybevehetjük, ha a vezetést is szak­mának fogjuk fel. Ezt a mai magyar valóság sok­oldalúan (?) alátámasztja. A kérdés másik oldala viszont már csak azért is érdekes, mert a mező- gazdaság és élelmiszeripar területén 30 éve folyik szervezett továbbképzés. Ez ugyan nem olyan év­forduló, amit megünnepelünk, de valamit mutat; nevezetesen, mire másodszor immár véglegesen megszerveztük a termelőszövetkezeteket és az ott dolgozók tudását fel kellett újítani, nos, addigra már kialakult annak intézményrendszere, illetve tárgyi-személyi feltételei is megvoltak. Kezdetben a kor szelleméből és ma már megállapítható, hogy a reális szükségletekből fakadóan egy központi in­tézet végezte évi 4—500 gépállomási, állami gaz­dasági szakember továbbképzését. A közismert 1958-as párthatározat végrehajtásának eredménye­ként nagy számmái megalakult termelőszövetke­zeti gazdaságok igényei lépésváltásra kényszerítet­ték a továbbképzést is. A mezőgazdaságot lenini elvek szerint szervez­tük át, amely egyértelműen megkövetelt egy szé­les körű támogatást. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy olyan felkészültségű szakemberek áll­janak a szövetkezeti mozgalom rendelkezésére, akik képesek a közös gazdaságok kialakítására, gazdálkodásuk megszervezésére. Ez tartalmi, te­hát lényegi újdonságán túl méreteiben is minő­ségileg nagyobb feladatot jelentett az ágazati to­vábbképzés részére. A társadalmi szükséglet kielé­gítésére a kormányzati szervek újszerű, önálló fel­sőoktatási intézetet hoztak létre 1961-ben: a Me­zőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézetet. Ahogy a vezetés fontosságát mindinkább felismertük, úgy jelentkezett igény ennek oktatására is, így az in­tézet nevét 1968-ban a munkaterületét jobban ki­fejező MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Inté­zetre változtatták. Ezekkel a központi változásokkal paralel, mind több alapfeladatában képzést nyújtó agrárfelső- oktátási intézmény kezdte meg a továbbképzést is. A hetvenes évek elejére már a MÉM-tárca alá 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom