Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - JELENÜNK - Radó András: Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése
dött a a oktató-nevelő (és tudományos) munka tárgyi ellátottsága. 1980-ban oktatástechnikai csoport alakult, 1981-ftöl rendszeressé vált a zártláncú tévéapparátus szolgáltatása, megindult a számítás, technikai apparátus kiépítése. Személyi számítógépek, TPA—70/25. típusú számítógép, korszerűsített laboratórium, tanüzem és 20 ezer kötetes könyvtár — magyar és idegen nyelvű szakfolyóiratokkal ellátva — állnak az oktatás rendelkezésére.! lA hallgatód létszámot nappali tagozaton 60 főben, levelező tagozaton 25 főben (évfolyamonként) határozták meg. Az új profil más szemléletű hallgatóságot igényelt, illetve más szemléletet a hallgatóságtól. Ez nem okozott nehézséget, mert a hallgatók érdeklődéssel fordultak az új szak, az új tárgyak felé. Ezt elsősorban tanulmányi eredményeik, valamint munkába állásuk és helytállásuk mutatja. De mutatja az is, hogy a tudományos diákköri munkával foglalkozók száma növekedett és a munka színvonala is emelkedő tendenciát mutat. Évente 15—20 hallgató készít dolgozatot, amiből 8—12 jut el egyetemi vagy országos konferenciára. A főiskolai karnak önálló nemzetközi kapcsolata nincs, de az alkalmi részvétel központi és egyetemi szervezésben számottevő. 3 külföldi egyetemmel — Vorosilovgrád, Weimar, Brno — van szerződésben rögzített hallgatói cserekapcsolat, amely természetesen az oktatók cséréjét is magába foglalja. Ez évente 45 hallgatót és 10—15 oktatót jelent. Változott és fejlődött a társadalmi, politikai és közművelődési szervezetek munkája is. A pártalap- szervezet betölti politikai irányítói, nevelő és ellenőrző szerepét. A KISZ vezetését 1976-tól kari KISZ-bizottság irányítja. A diákotthon menet közben tkollégiumlmá fejlődött és 1984-ben elnyerte a Kiváló kollégium címet. A „Mátra Ifjúsági Klub” többször elnyerte a kiváló klub címet. Nagy sikerrel rendezik a fiatalok a „Főiskolai Napokat”, amikor „átveszik a hatalmat”, és a „nyílt napokait”, amikor középiskolásokat fogadnak. A GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kata alig két évtizedes működése alatt fordulatokban gazdag, de értékalkotásiban kimutatható utat tett meg Társadalmunk és mezőgazdaságunk szocialista fejlődése hívta életre, s útja kicsiben azonos a szocialista mezőgazdaság álltai megtett úttal, fordulói, eredményei és gondjai is abból erednek. 20 év alatt 2800 agrárszakember felkészítésével járult hozzá közvetlenül a mezőgazdaság feladatainak megoldásához. S ennek a szakemberállománynak több mint 80 százaléka azt a munkát végzi, amit élethivatásul választott. A gyöngyösi főiskolai kar — az elmúlt évtizedek során — tárgyi és személyi kapacitásait tekintve felkészült a növekvő feladatok megoldására; kész arra, hogy eredményesen vegyen részt a felsőok- tatáls korszerűsítése alapján kibontakozó nagyobb feladatok megoldásában is. Dráviczki Imre—Misóczki Lajos Mezőgazdasági szakemberek továbbképzése Gyöngyösön Viszonylag rövid címet akarván adni e szerény tanulmánynak, kétszeresen is igaztalan lettem. Igaztalan, mert a téma legalább két dologgal oly szervesen, oly szorosan összefügg, hogy ki nem hagyható. Az egyik a mezőgazdasági üzemek vezetőinek továbbképzése, a másik úgy a szakemberek, mint a vezetők továbbképzésének országos rendje, rendszere, de legalábbis MÉM-ágazatban folyó része. A dilemma egyik felét feoldhatjuk és vezetők továbbképzését a továbbiakban a szakemberekével egybevehetjük, ha a vezetést is szakmának fogjuk fel. Ezt a mai magyar valóság sokoldalúan (?) alátámasztja. A kérdés másik oldala viszont már csak azért is érdekes, mert a mező- gazdaság és élelmiszeripar területén 30 éve folyik szervezett továbbképzés. Ez ugyan nem olyan évforduló, amit megünnepelünk, de valamit mutat; nevezetesen, mire másodszor immár véglegesen megszerveztük a termelőszövetkezeteket és az ott dolgozók tudását fel kellett újítani, nos, addigra már kialakult annak intézményrendszere, illetve tárgyi-személyi feltételei is megvoltak. Kezdetben a kor szelleméből és ma már megállapítható, hogy a reális szükségletekből fakadóan egy központi intézet végezte évi 4—500 gépállomási, állami gazdasági szakember továbbképzését. A közismert 1958-as párthatározat végrehajtásának eredményeként nagy számmái megalakult termelőszövetkezeti gazdaságok igényei lépésváltásra kényszerítették a továbbképzést is. A mezőgazdaságot lenini elvek szerint szerveztük át, amely egyértelműen megkövetelt egy széles körű támogatást. Ennek egyik fontos eleme volt, hogy olyan felkészültségű szakemberek álljanak a szövetkezeti mozgalom rendelkezésére, akik képesek a közös gazdaságok kialakítására, gazdálkodásuk megszervezésére. Ez tartalmi, tehát lényegi újdonságán túl méreteiben is minőségileg nagyobb feladatot jelentett az ágazati továbbképzés részére. A társadalmi szükséglet kielégítésére a kormányzati szervek újszerű, önálló felsőoktatási intézetet hoztak létre 1961-ben: a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézetet. Ahogy a vezetés fontosságát mindinkább felismertük, úgy jelentkezett igény ennek oktatására is, így az intézet nevét 1968-ban a munkaterületét jobban kifejező MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézetre változtatták. Ezekkel a központi változásokkal paralel, mind több alapfeladatában képzést nyújtó agrárfelső- oktátási intézmény kezdte meg a továbbképzést is. A hetvenes évek elejére már a MÉM-tárca alá 28
