Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - JELENÜNK - Dráviczki Imre - Misóczki Lajos: Agrárfelsőoktatás Gyöngyösön
Az oktatók „főiskolai” besorolást kaptak. Az 50 oktató 7 tanszéki egységet alkotott Körükben a lelkesedés általános volt. Ekkor már két kandidátus dolgozott az oktatói karban. Az egyetemi doktorok száma évről évre emelkedett 1—2 fővel. A tudományos munka tervszerűbb és eredményesebb lett. Dr. Kriszten György vezetésével a főiskola tanüzemében országos érdeklődést kiváltó fajtaszelekciós kísérlet folyt szőlőtermesztésben. Az 1972—76-os években a nappali tagozaton 300—320, a levelező tagozaton 180—200 hallgató tanult. Országos beiskolázású intézmény lévén, nemcsak Heves megyéből, hanem az ország minden megyéjéből érkeztek hallgatók. A hallgatók között 60 százalék fölött mozgott a munkás- és parasztszármazásúak aránya. A lányok részvétele éveken keresztül 30 százalék körül alakült. Amint a beiskolázás, úgy az elhelyezkedés is országos volt: a Gyöngyösön végzett szakemberek az ország minden megyéjében megtalálhatók, természetesen legsűrűbben Heves megyében. 1972 után bontakozott ki a tanfolyamos továbbképzés rendszere, amely hamarosan a kar alaptevékenységének részévé vált. Évente 4—600 gyakorlati szakember frissítette és bővítette ismereteit a különböző időtartamú és szintű tanfolyamokon. Érdekes színfoltot jelentettek a hallgatók körében a 70-es években itt tanuló arab, etióp és jemeni hallgatók. Évente 8—<12 fő. Az oktató, nevelő és tudományos munka színvonalát az is jelezte, hogy eredményesen bontakozott ki a hallgatók tudományos diákköri tevékenysége. 4 év alatt 44 hallgató 36 olyan dolgozatot készített, amelyek eljutottak az egyetemi, illetve az országos konferenciákra. Közülük 6 dolgozat nyert első díjat az országos diákköri konferenciákon. A főiskolai kar alapfeladatának ellátását intenzív mozgalmi munka segítette. Az oktatók 54 százaléka párttag, 100 százaléka MEDOSZ-tag, a hallgatók 94—96 százalék KISZ-tag volt. A fiatal oktatók és dolgozók létrehozták a Dolgozói KISZ- alapszervezetet. A KISZ-munkát azokban az években csúcsvezetőség irányította. Megalakult a karon a Magyar Agrártudományi Egyesület Heves megyei ifjúsági csoportja, hallgatói csoportot szervezett a TIT és a MEDOSZ is. Eleven, megyei szintű sportélet, egyre színesebb programot megvalósító „Mátrai Ifjúsági Klub” biztosított cselekvési lehetőséget a vállalkozó kedvűbb és ügyesebb fiataloknak. Rendszeressé vált a KISZ-esek nyári táborozása, akik közül a szerencsésebbek külföldre is eljutottak: a KISZ Heves megyei Bizottsága és a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola jóvoltából pl. Csuvasiába. A körülmények változtak és a kar átszervezésére, valamint profilváltására került sor. 3. Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara 1976— A Minisztertanács 1025/1976 (VIII. 3.) számú határozata értelmében a gyöngyösi főiskolai kar a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karaként folytatta működését. Az átszervezés profilváltással járt együtt, a képzési cél az „üzemszervezési üzemmérnök” képzést fogalmazta meg. A mezőgazdaság továbbfejlődésében egyre inkább szükségessé váló intenzifikáció előtérbe állította a közgazdász-szemlélet fejlesztését, az agrárszakemberek közgazdasági-szervezési ismeretei, nek bővítését, sőt a kimondottan közgazdasági- üzemgazdasági képzettségű agrárszakemberek képzését. Az új profilnak megfelelően a biológia mellett a matematika vált felvételi tárggyá. A képzés ismeretanyagának mintegy 60 százalékát a profilt adó ökonómiai tantárgycsoport — üzem- és munkaszervezés, számvitel, pénzgazdálkodás -— tette és teszi ki. A többi részt a technológiai tantárgy-, csoport — növénytermesztés, állattenyésztés és kertészet —, valamint a közismereti és ideológiai tantárgycsoportok adják. A tantárgyakon belül továbbra is jelentős teret kapnak a gyakorlati órák. A képzési idő alatt 14 hét időtartamban üzemi gyakorlatot teljesítenek a hallgatók. A képzési idő nem változott: nappali tagozaton 3, levelező tagozaton 4 év. A hatodik félévben a hallgatók szakdolgozatot kötelesek készíteni. A tanulmányok sikeres elvégzését komplex államvizsgán kell bizonyítani, amiről a végzett hallgató oklevelet kap. A profilváltás három évet vett igénybe. 1976— 79 között párhuzamos képzés folyt, egyrészt a kimenő szakok évfolyamai sorban végeztek, más- részit az új szak évfolyamai léptek előre. 1978-ban dr. Szemes Lajos egyetemi tanár kapott igazgatói megbízatást a kar vezetésére. Az ő vezetésével — aki a közgazdasági tudományok kandidátusa — gyorsult meg és fejeződött be a tényleges profilváltás. A gyöngyösi főiskolai kar kemény munkával, viszonylag rövid idő alatt felkészült az ökonómus- szervező üzemmérnökök képzésére. Megoldótita néhány fiatalabb oktató és az oktatási segédszemélyzet átképzését az új képzési célnak megfelelően. Több esetben oktatók cseréjét, áthelyezését kellett lebonyolítani. Az oktatók létszámát 42-ben állapították meg. Az erők koncentrálását és észszerű elosztását szolgálta a korábbi hét tanszék összevonása háromba. Jelenleg az Üzem- és Munkaszervezési Tanszék, Termeléstechnológiai Tanszék és Marxizmus—leninizmus Tanszék működik.. Az oktatók közül három rendelkezik tudományos fokozattal, két aspiráns tanulmányai befejezése előtt áll. Az egyetemi doktorok száma 19. Harminckét oktató vesz részt programozott, megbízásos vagy diszciplináris kutatásban. A kutatómunka eredményeit szabadalmak és találmányok reprezentálják, többek között: „fóliahasogató gép”, „erjesztő tartályok hűtésére és melegítésére alkalmas berendezés”, „Bentokarb—30 takarmánykoncentrátum előállításának technológiája”. Számos mezőgazdasági üzemmel van szerződéses kapcsolata a főiskolának. Több százra rúg az évente adott szaktanácsok száma. Az elmúlt három évben (1981—1983) két könyvrészlet, 8 főiskolai jegyzet, 60 különböző tanulmány, cikk jelent meg a kar oktatóinak tollából. Tudományos konferenciákon, emléküléseken elhangzott előadások száma évente 8—12. A főiskolai kar lehetőségein belül továbbfejlő27
