Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 1. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város
érvényesítéséért folytatott küzdelem. 1715-ben III. Károly király erősítette meg a III. Ferdinánd-féle gyöngyösi privilégiumokat. Ezek közt a 4. § különösen érdekes és értékes volt, amely szerint a városi tanács és a 'bíró szabadon rendelkezhetett a belső és külső határral, szántókkal, szőlőkkel, fel nem tört szűzföldekkel, kivéve azokat, amelyek 1715 előtt földesúri taksa alá kerültek. A jogok azonban sokszor csorbultak, például 1717 után, a szőlődézsmalként a földesúrnak járó dézsmabort már nem a bírák, hanem a földesurak emberei közvetlenül szedték be. A földesurak a városi belsőségekből megfélemlítéssel, egyéb nyomással, a város tanácsától meglehetősen nagy telkeket, üres területeket szereztek meg, sajnos semmivel sem növekedett viszont a polgárai közt kiosztható szabad terület. A szőlőterületek szabad eladása volt csupán a lakosok egyetlen léhetősége, de a birtok- átszármaztatáskor a vásárlónak mindig el kellett fogadnia az ottani földesúr dézsmajogát. A gyöngyösi polgárok immár zsellérré lefokozott, dézsma- köteles szolgáló nép voltak, a i’égi kiváltságokból a bíró- és tanácstagválasztás és szőlő adás-vételi jogban mérhették „civitás” rangjukat a XVIII. század végén. A földesúri követelések később sem csökkentek, sőt 1820 után a duplájára emelkedtek a taksák, s emiatt a gyöngyösiek nemegyszer járták meg Bécs hivatalainak útvesztőit. A földesurak 1717 után egyre erőszakosabban törekedték még a tanácstagválasztás és bíróválasztás jogát is korlátozni, illetve saját akaratukat érvényre juttatni. A bíróválasztásökra évenként, Szent György napján került sor, de a bírói, tanácsi hivatalok hatásköre 1795-iben hozott, úriszéki rendelkezés folytán, már az „uraság széke” előtti vokssal történt, és a jegyző személyének kinevezését az uraság magának tartotta fenn. A városbírót és a pénztárost is a földesúr jelölte, a bírónak mindössze a szolgák felvételének joga maradt. 1791-ben a tanácsosok számát 12-ről 6-ra szállították le. 1765-ben megtörtént, hagy gróf Forgáöh János, a négy nagy- birtokosok egyike, a saját úriszéke ítéletével a város választott bíráját idő előtt letétette hivatalából. Ekkor még ebből mindösszesen zendülés támadt. 1768-ban sikerült végre jobbágy bírót választani a városban, Jancsó János csizmadiamester személyében. A ferences rendház háztörténetírója epésen jegyzi a História domusban a gyöngyösi közállapotokról, hogy a város kiváltságaiból a XIX. században már egyedül a népes vásárok élnek, érzékelhetők mindösszesen. A XVIII—XIX. század Gyöngyös városképének alakulásában hasonlóképpen jelentős időszak. A meghatározó épületek ekkor épültek, vagy a középkori elődépületek átépültek barokk formában. A város főtere, a Fő tér, Piac tér, vagy csak egyszerűen Piac volt, a hagyományos történelmi központ. Ez azonban észak—dél és ebből keleti irányba kiszögellő széles utca volt csak, a nagytemplommal, az iskolával, a városiházával, a Három Rózsa fogadóval, a főtéri nemesi udvarházakkal, amelyek így együtt, akkor is kellemes, hangulatos képet nyújtottak. 1769-ben 8 emeletes ház közül a legpompásabb az egykori Grassalkovich-ház (ma Fő tér 10.) volt, amely már 1750 körül egyemeletes, a mai kiterjedésében palotaszerű épület volt. 1756-ban nyert befejezést két szép barokk kupolás tornyával a Szent Bertalan-templom, és az északi tengelyt ünnepélyes méltósággal zárta le. Későbarokk stílusban az erkélyes, címeres szép városháza épülete állt a nagytemplommal szemben, a Patai vagy Tót utca kiindulási pontjában, a négy fő utca találkozási pontjában. A nagytemplomtól délkeletre szintén barokk stílusban állott II. Rákóczi Ferenc udvarháza, amely hasonlóképpen a XVIII. század elején épült. A főteret szegélyező épületek közt a nyugati oldalon az Orczyak szép, klasszicista homlokzatú háza 1825-ben kapta mai alakját. Az épülethez csatlakozó toldalékban középkori keresztboltozatos helyiségek is voltak, amely talán a legrégibb, ma is használt világi épületünk, A főtér keleti oldalán levő, ma 8. sz. ház, szintén a XVIII. században nyerte meghatározó elemeit. Ezt és a többieket is sokszor és súlyosan károsította a Gyöngyösön olyan gyakori tűzvészek sorozata, a sok át- és újjáépítés folytán a stíluselemek keveredtek, de így is igen kellemes hangulatot, városképet alapoznak. Sereg József 40
