Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 4. szám - VÁLASZOL A SZERKESZTŐ

Válaszpl a szerkesztő K. Béla:, írásai arról vallanak, hogy ezer szál­lal kötődik a falusi múlthoz, ifjúságának soha vissza nem térő, épp ezért mind­inkább megszépülő időszakához. A ko­rosabbak megértik, tisztelik ezt az ér­zést. Ennek ellenére azt tanácsoljuk ön­nek, hogy efféle gondolatait ne kény­szerítse verssorokba. Okosabb, s fel­tétlenül hatásosabb, ha szóban szerez azonos hangoltságú társakat. Tollal csak elriasztaná őket. A megkapóan szép művekhez ugyanis átlagon felüli tehet­ség, egyéni ízű képalkotás és irigylen­dő stílusbravúr szükségeltetik, egyszó­val mindaz, amelyekben kétségtelen jó­szándéka ellenére is szűkölködik. F. Csaba: Sorai kulturáltságról tanúskodnak, s azt is hitelesítik, hogy elsajátította a hatékony kifejezésmód szorgalommal megjegyezhető, rögzíthető fortélyait. Ez nem akármilyen érdem, ahhoz azonban kevés, hogy nevesebb poétáink verseny­társa legyen. Világlátása korántsem mar­káns, így aztán nincs mivel elbűvölni esetleges közönségét. Valamelyik mun­kájában így rögzít egy impressziót: „Most, hogy az erkélyen ülvén rigókat lesek, s hallgatok, mert kedvez minden körülmény, bevallom: boldog is vagyok” Kívánjuk: maradjon is az. Higgye el: a lírai megnyilatkozás óhaja nélkül sok­kal kevesebb csalódás éri majd, mintha csakazértis a Parnasszusra akarna vág­tázni azon a lovon, amely egyre nehe­zebben birkózik meg a kaptátokkal. Cs. Piroska: Egy helyütt megjegyzi: „Zörögnek rozsdás szavam láncai.” Mennyire igaza van! Megnyilatkozá­saiban ugyanis épp a lényeg sikkad el, s maradnak a szét aligha szakítható kö­telékek. Hallgasson önértékelésére, javára vá­lik ... B. József: önt idézzük: „Nap szívén halott szél... hónalj szag kevés. güzmölök szentséget s kikérődzök ostyát. Istálóm kipállott döngetek nagy kaput,” Kell ehhez kommentár? Legfeljebb néhány hasznosítható jóta­nács ... Nem ártana megismerkedni a magyar helyesírás alapelemeivel, legalább nyol­cadik osztályos szinten. A költészet birodalmának ajtaján azonban ne kopogtasson, mert az ön számára aligha nyílik meg. Kellő mű­velődés után azonban gyarapíthatja az igaz, a megkapóan eredeti művek ra­jongóinak táborát. Ez sem akármilyen szint.. . F. Imre: Költeményei nemcsak felkészültségről, de kétségtelen tehetségről is árulkod­nak. Postázzon többet címünkre, hogy tel­jesebb képet alkothassunk adottságai­ról, s megkönnyítsük eligazodását az ön­kifejezés útvesztőiben. Az ilyesféle sorok keltenek bennünk reményeket: „Nyikorog a tél, harap a fagy, izzadt arcok az ablakok,” Vonatkerekek indulnak érte éjszakánként, fejpárnája a félelem.” Dolgozzon, megéri. Várjuk mielőbbi jelentkezését szerkesztőségünkben. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom