Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 4. szám - TÁJOLÓ
• Tájoló Olvasásra ajánljuk: (Bp. Szépirodalmi, 1984. — 251 p) Utassy József: Júdás idő. A Heves megyei kötődésű Utassy Jászéi új kötete voltaképpen gyűjteményes mű: majd két évtizedes költői munkásság egészének bemutatására hivatott. Újdonsága főként szerkezeti elgondolásában rejlik. Akár a nagy költőelődök pl. Vajda János, Ady Endre, Illyés Gyula) vagy a rokonnak érzett, vállalt kortársak (főleg Nagy László) példáját idézi meg, akár szegény és hadiárva emlékeinek fullasztó élményeit (a Bükkszenterzsé- bet-ciklus); vagy a szerelem élményeinek ad hangot (Áve, Éva! — ciklus), az élet és költészet vállalat egységének romantikus felfogása tölti meg különös erővel és feszültséggel az „ihletkörök” szerint rendezett anyagot. ★ A budapesti Operaház 100 éve (Szerk.: Staud Géza. Bp. Zeneműkiadó, 1984. — 592 p.) A felújított Magyar Állami Operaház ez év szeptemberi megnyitójára megjelenő reprezentatív kiadvány a teljes magyar operatörténetet tárja az olvasó elé. A kötet korszakonként mutatja be a magyar operajátszás, a balettkultúra, rendezőművészet és a szcenikai munkakör kibontakozását és fejlődését. A 100 év teljes műsoranyagát, az operaházi tagok névsorát és az irodalomjegyzéket a függelék tartalmazza. ★ Balogh Béni: Vadócok a Blikkben (Bp. Móra, 1984. — 270 p.) A szerző írja könyvéről: „Szülőföldem, a vadregényes Bükk szebbnél szebb tájai elevenednek meg a lapokon. A szelíd, erős hegyekből, a magas dombokra átváltó Bükkháton telt el életem első, számomra felejthetetlen 13 esztendeje. — ... A kedves bükki tájtól, a drága szülőföldtől sosem szakadtam el. Sokszor gondolatban is otthon járok.. Az önéletírást Bánfalvy Ákos lírai hangvételű rajzai díszítik. ★ Tinódi Sebestyén: Krónika (Bp. Európa, 1984. — 643 p.) Tinódi énekeinek javarésze (összesen huszonkét darab) még a szerző életében jelent meg 1'554-ben Hoffgreff György kolozsvári nyomdász kiadásában, Tinódi Sebestien szörzése... Fakszimile kiadásban 1959-ben látott napvilágot. Ez szolgált a jelen kötet alapszövegéül. A Ti- nódi-írás általában a mai helyesírással kerül közlésre, az eredeti kiejtési sajátságok és az egyedi szóhasználat megtartásával. Szakály Ferenc bevezetője Sugár István dokumentumokban gazdag jegyzetei még közelebb hozza az énekmondót és korát a mai olvasóhoz. A munkát név- és helynévmutató egészíti ki. ★ Bajza József: Művek Bajza József elfeledett Írásai. (Bp. Magvető, 1984 — 201 p.) A kötetben szereplő 34 cikket, tanulmányt Bajza 1832-ben írta, amikor a Széchenyi irányítása alatt megindult Jelenkor kulturális melléklapját a Társalkodót szerkesztette. A név nélkül megjelent szerkesztői cikket az irodalomtörténetírás szinte teljesen elfeledte — noha Toldy, Bajza barátja és életrajzírója már jelezte, hogy ő írta ezeket. Fenyő István részletes, elmélyült tanulmányban elemzi Bajza akkori munkásságát. A jegyzet anyag bibliográfiai adatokat és szómagyarázatokat tartalmaz. 93
