Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 4. szám - NEVELŐ ÖRÖKSÉG - Pécsi István: Egri titkok közelről (2)
• Nevelő örökség Régvolt sztorik, hajdani emberek Egri titkok közelről (2) Múltidéző séták a megyeszékhelyen Az impozáns kispréposti laktól csak néhány lépésre esik a Líceum, a XVIII. századi késő magyar barokk, világi építészet legrangosabb remeke. Már a méretei is lenyűgözőek: egy oldalának hossza 85, csillagvizsgáló tornyának, illetve kupolájának magassága pedig 53 méter. A tény az, hogy eredetileg egyetemnek készült, de a nagy álmokat szerte- foszlatta Mária Terézia 1777-ben kiadott Ratió Educationisa. Ennek tizennegyedik paragrafusa egyértelműen megfogalmazza, hogy ebben az országban csak egyetlen, univerzitás működhet, méghozzá a budai. A nagy lelkesedés, nemzeti öntudattól fűtött tennivágyás ettől függetlenül szívmelengető tudat. Szívesen emlékezünk rá, s mindazokra, akik a lehetetlennel is bírókra kelve kardoskodtak a nemes eszme már kezdetben reménytelennek tűnő diadalra viteléért. o Többes számot említünk, hiszen az érdemen Eszterházy Károly püspök elődjével, Barkóczy Ferenccel osztozik, akkor is, ha az utóbbi személyiség később rafinált politikusként — igazodva az új idők széljárásához — hallani 79 A tridenti zsinatot ábrázoló híres freskó egy részlete A székesegyház impozáns belsőtere
