Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 4. szám - TUDOMÁNYOK TITKAI - Dr. Szűcs László: Számvetés a MAB-ról
Már nem tudományos kuriózum Számvetés a MAB-ról Lassan öt éve él és működik a Miskolci Akadémiai Bizottság, a MAB, amelyről azért is írok örömmel és szívesen, mert szűkebb hazám eddigi hosszú történelmében először szólhatok részben Heves megyei tudós társaságról. Helyzeténél és feladatánál fogva kevésbé ismert testület ez. Kevesen — legfeljebb a benne dolgozó értelmiségiek — tudják talán, hogy ezt a Borsod, Heves és Nógrád megyékre kiterjedő akadémiai bizottságot az MTA 1979. november 30-án hívta életre. E napon a tudományt pártolók, szeretők és művelők kis csoportja összegyűlt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanácstermében, hogy elkezdjenek valami olyat, amit Borsod már jól ismert, de a szomszédos két megyében gyakran az eléggé elszigetelten élő tudományos kutatók csupán várakozással teli, rég kívánt, de mindig feledésbe hanyatló óhajnak tartottak csupán. Minden körülírást mellőzve, hadd idézzem szervezeti célját e testületnek: „.. .az Észak-Magyarországon folyó tudományos tevékenység allami és társadalmi erőkkel való ösztönzése, támogatása, koordinálása és szervezése. Felkérés alapján részt vesz a régió társadalmi, gazdasági fejlődésével összefüggő döntésék megalapozásában, véleményezésében.” Eddig a kiírt idézet, de hogy is alakult az élet tovább? Nem vagyok történész, azért nem a MAB ötéves históriáját, hanem a bennem ébredő gondolatokat szeretném leírni, hozzátéve, hogy megállapításaim természetesen vitathatók is lehetnek. Mint minden éppen lábra álló testület, a MAB is szervezéssel és néha máig is eltartó rendszerező, létrehozó, felkérő és kinevező munkák tömegével (sokak szerint talán a kelleténél többel is) indította el és végezte tevékenységét. 1980 óta nyolc szakbizottság és 35 munkabizottság működik folyamatosan. Ez a rendszer azért ily kiterjedt és nagy létszámú, hogy a tudományok minden ágában, sőt azok finom részterületein működő kutatókat — partnereikkel együtt — tömöríthesse Észak-Magyarországon. A munkabizottságokban dolgozó, mintegy 800 személy, melynek kb. 25 százaléka Heves megyei, természetesen nem kizárólag tudós kutatókból verbuválódott. Tanácsadók, pártolók és irányító tagok, ha úgy tetszik „mecénások” is dolgoznak közöttünk, hiszen hozzávetőlegesen csupán a MAB-tagok egynegyedének (181) van jelenleg tudományos fokozata (kandidátus, akadémiai doktor, akadémikus). Sokszor és sokan felvetik, mit is csinál a MAB? Erre csak úgy tudok remélem meggnyugtató választ adni, ha azonnal leírom, hogy nem tudományos intézet, mint ahogy ezt nem kevés kívülálló szimpatizáns érdeklődő gondolja. A MAB az észak-magyarországi régió tudományos kutatóinak felderítője, összefogója, és ezt a célt testületi munkával éri és érte el idáig is. Elsősorban a három megye tudományos kulturáltságát igyekezett növelni főleg a különféle szakmájú kutató értelmiségi rétegek „megmozgatásával”, csoportosításával, számontartásával, megbízásokkal és ügyesen szervezett munkamegosztással. Ha egyáltalán szabad így vélekedni, legszívesebben azt írnám, hogy főleg a két kisebb megye olykor magában tévelygő, de komolyan és eredményesen 63
