Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 4. szám - PEDAGÓGIAI MŰHELY - Dr. Nagy Andor: A szülők nevelése családi körben

nevelés eredményesebbé tételének szolgálata. Az Iskolatelevízió partnerkapcsolata a pedagógusokkal ma már egyértelmű. Az iskola által rendezett szülői értekezletekről, a szülők iskolái rendezvényeiről rendszerint azok maradnak távol, akiknek gyermekeivel a legtöbb probléma van. A családlátogatás sem mindig éri el célját. A televíziót viszont majd mindenki nézi. Nézik az idézett apák-anyák is. Felszólítás, kényszer nélkül. Annak felismerése, hogy a szülők nagyobb tömegéhez lehet eljutni a tv segítségével, kézenfekvő volt.

Előbb a Szülők, nevelők egymás közt című sorozat aratott sikert a képernyőn, aktuális tartalmával, majd tíz évvel ezelőtt úgynevezett magazin program indult Családi kör címmel, havonta jelentkezve, méghozzá fő műsoridőben. Tetszési indexe általában 80 pont körüli, ami azt jelenti, hogy alkalomról alkalomra több millió néző kíváncsi a pedagógiai szituációkat színészekkel bemutató, majd azokat pszichológus által elemzett közel egy órás produkciókra.

Hazánkban 1975-től minden általános és középiskolában osztályfőnöki órák keretében kötelező tananyag a családi életre nevelés. Ennek tartalma a kívánt család modelljének bemutatása, a szülői szerepre való felkészítés mellett a szexuális nevelés. Sajnos, a közel tízéves fáradozás e téren kevés eredménynyel biztat. Nem csökkennek azok a problémák, amelyek tapasztalhatók voltak. Így többek között igen jelentős gondjaink vannak a szülői szerep vállalásával, betöltésével kapcsolatban. Ez az oka többek között annak a ténynek, hogy a szülők egy része idegenkedik az iskolától, a pedagógusoktól, olykor önhibáján kívül szinte ellenséggé válik. Ez a magyarázata többek között annak, hogy a nevelőiskola megvalósulása csupán illúziónak tűnik.

A Családi kör bemutatja a leggyakoribb nevelési konfliktusokat. A nézők dramatizált esettanulmányokat láthatnak, amelyek önmaguk is beszédesek, de méginkább azzá válnak a műsorban szereplő pszichológus tudományos magyarázatát követően. Általánosítható az a megállapítás, hogy a műsorok önvizsgálatra késztetnek, véleményalkotásra, gondolkodásra ösztönöznek. Az alkotók több esetben számos kérdést szándékkal hagynak nyitva, hogy maga a néző vállalkozhasson választásra, válaszadásra. Közismert, hogy a nevelésben recept nem adható. E sorozat sem foglamaz meg mindenre érvényes tételeket, hiszen ahány szituáció, annyi féle.

Az egri tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékén és a budapesti SZOT Központi Iskolán több éve végzünk vizsgálatot a Családi kör fogadtatásával kapcsolatban. Ide kívánkozik egyik hallgatónk véleménye, ami szinte summázza a sorozat jelentőségét is: „Régóta rendszeres nézője vagyok a Családi kör című televíziós sorozatnak. A műsorokat hasznosnak tartom. Szerintem sok szülőnek nyújt eligazítást az élet nehéz kérdéseiben, tanácsot ad, felhívja a figyelmet olyan problémákra, ami mellett talán az életben elmegyünk, de gyermekeink egészséges, szellemi-pszichológiai fejlődése szempontjából nagyon fontos lehet. Nem elvont, egyedi, hanem az életből vett eseteket tárgyal, sok új gondolatot ébreszt. Az adások után többször előfordult, hogy a családban, férjemmel, szüleimmel, munkahelyen az elhangzott műsorral kapcsolatban elmondtuk véleményünket, vitatkoztunk. A beszélgetésekből azt a következtetéseket vontuk le, hogy sok jó nevelési módszert tanulhatunk egymástól is, és bizony nemcsak a fiataloknak van szüksége a családi életre nevelésre, hanem nekünk, felnőtteknek is. Az adásokat jónak tartom, legfőbb érdemük, hogy társadalmunk problémáiról, a hétköznapi emberek nézőpontjáról beszél.”

48