Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 3. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város III.

gazdapárt tekintélyét, hiszen a résztvevő fiatalok szülei most már súlyosan fizettek hiszékenységü­kért. Kis Szaléz ekkor Gyöngyösön pártigazgatói széket töltött be a Kisgazdapárt helyi szervezeté­ben. Ez az összeesküvés ráirányította a kisgazdapárti reakció valóságos céljaira a figyelmet, országo­san is meggyengültek a párt pozíciói, helyben pe­dig egyenesen válság következett be. A népi demokratikus forradalom időszakában jelentős szerepet töltöttek be a demokratikus if­júsági szervezetek, s köztük elsősorban a MADISZ jelentőségét kell aláhúznunk. A Magyar Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség még 1945. január 22- én megalakult. Ez volt a megye első demokrati- kus ifjúsági szervezete. Gyorsan növelte létszá­mát, 1945 nyarán már több mint 300 taggal ren­delkezett és a környező falvakban és Gyöngyö­sön élénk ifjúsági, kulturális életet bontakoztatott ki. A sportélet hasonlóképpen hamarosan fellen­dült a MADISZ-ban. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete támogatta elsősorban a szerveze­tet, valójában a párt ifjúsági szervezetének tar­totta, és így közvetlen politikai befolyása alatt működött. Később létrehozták a szociáldemokra­ták is a maguk ifjúsági szervezetét a SZIM-et (Szocialista Ifjúsági Mozgalom) s a két szervezet a politikai harcokban akcióegységben dolgozott. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége 1945 nyarán alkotta meg helyi szervezetét, és ugyan­csak 1945 nyarán (július 21.) létrejött a Magyar —Szovjet Művelődési Társaság tagozata is. A szak- szervezeti mozgalom is hamar ébredt, a nagy ha­gyományok alapján élénk élet bontakozott ki. Már 1944 decemberében újjászervezték szakcsoportjai­kat a vasasok és az építők és még ebben a hó­napban megalakult a Szakmaközi Bizottság is. Az első szervezeteket sorra követték a többiek. 1945 márciusában a sütőmunkások, március 15-én a helyi földmunkások, májusban a postások és jú­nius 21-én a pedagógusok alakították meg szak- szervezetüket, ezen túl a pénzügyőrök, a bőripa­ri munkások, a városi alkalmazottak, a magánal­kalmazottak, a kiskereskedők, a nyomdászok és az újonnan földhözjutottak alkottak szakmai szer­vezeteket. A szakszervezeti élet ezekben az évek­ben sok szép kulturális rendezvényt szervezett, felújították a május 1-i hagyományokat, a poli­tikai és kulturális nevelés kérdéseivel behatóan foglalkoztak. A munkáspártok befolyása ezekben a szervezetekben magától értetődött, természetes volt. 1946 őszén a gazdasági stabilizáció megnövelte a baloldali pártok tekintélyét, s gazdaságpolitikai csatározásokban mindenütt a kommunista párt tagjai és vezetői léptek fel határozottabban a dol­gozók érdekében. Ök voltak a legkövetkezetesebb képviselők az üzemi bizottságokban, a népi de­mokratikus átalakulás népi bizottságaiban és kü­lönféle tömegszervezetekben. Az összes baloldali szervek munkájának lett eredménye az 1947-es választás, amely döntő si­kert hozott a baloldalnak. A kisgazda párt vere­sége súlyos volt, az 1945. évi választáson még 6151 szavazatot kapott, most összesen 1488-at. A kommunista párt szavazatainak száma viszont 63 %-kal emelkedett. A választási győzelem is hozzá­járul most már a gyöngyösi bankok államosítá­sának sikeréhez, amely 1947 novemberében meg is történt. Ekkor alakult meg a Gyöngyös—Eger Vidéki Borforgalmi Vállalat is, és nemsokára 1948- ban pedig államosították a Gyöngyös-vidéki Gőz­malom RT4, mint a helyi legnagyobb számú mun­kást foglalkoztató vállalatot. Az államosítások so­ra 1950-ben a kiskereskedelem államosításával zá­rult, a vendéglátó iparban 34 italbolt, 3 étterem és 1 szálloda került állami kezelésbe. A népi demokratikus fejlődés sikerei alapján és a kommunista párt következetes politikai ma­gatartása következtében 1947—48 telén már egy­re jobban megértek a feltételei az egységes marxista munkáspárt létrehozásának, a pártegye­sülés természetes folyamatként ment végbe. A szociáldemokrata párton belül a kiélezett politi­kai viszonyok miatt Gyöngyösön nem alakult ki jobboldali szárny, az akcióegység megkövetelte az együttgondolkodást, sőt együttes fellépést is. Te­hát sem elvi, sem gyakorlati akadálya nem volt a pártegyesülés|nek és az országos folyamatnak meg­felelően 1948 tavaszán végbe is ment. Az egységet 1948. április 20-án ünnepélyes együttes taggyűlés mondta ki, a jegyzőkönyv a következőket rögzí­tette: . .munkás öntudattal... teljes bizalom­mal ... határoztuk el. hogy minél nagyobb lendü­lettel vigyük előbbre népünk ügyét a népi demok­ráciából a szocializmus felé...”. A városi képviselőtestület 1948. április 27-én fel­mentette hivatalából Barna Sándor polgármestert, A nagytemplom 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom