Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város
meretlen szakmák akkor még jelentős számban képviseltettek. A város életében a kereskedelem hagyományosan élénk volt, bár a borkereskedelmen túl a kereskedelem többi ága, boltjai, üzletei elsősorban a város és a környék igényeit elégítették ká. Viszont a kereskedelmi élet mindig élénk volt, a bolti éls a piaci egyaránt. A gyöngyösi piacok, vásárok továbbra iß népes, élénk gazdasági jelenségként, sokszínűségükkel emelkedtek ki. Szinte helyi tőzsdeként működött a Gyöngyösi Kereskedemli Csarnok, a helyi kereskedők társulata. 1886-ban kapta meg Gyöngyös város a rendezett tanácsú városi státust. A státus szép, ám a város a nagytemplom és nagy méretű ferences kolostor között inkább régi nagyságának nyomaival, egy nehezen küzdő kisváros képét mutatta. Szűk, egészségtelen és korszerűtlen épületsorok egymás he- gyénJhátán, a főutcákból nyíló közökben a legminimálisabb közművesítés sem létezett. Nem csoda, hogy az akkori város hagyományosan a tüzek városa volt, és sajnos, országosan híres volt erről. A fő ok évszázadokon át a város kemény kőzetű altalajának átfúrás! lehetetlensége miatti gyakori vészes vízhiány, szárazság volt, és ehhez társult a szegényes, gyúlékony anyagból, zsúfoltan épített zsellérházak sokasága, amely veszedelmes tűzfészek volt, A tűzvészek sorában az utolsó, az 1917. május 21-én keletkezett volt érzékelhetően a legsúlyosabb, le a letűnt századokon a vörös kakas sokszor szállt a Város fölé, és nyomában pusztulás, ínség, nyomor költözött. Azt, hogy hányszor égett le a város, nemi tudjuk, nagyon sokszor, népszólásként hétszer, tehát számtalanszor. A legidősebb írásban is rögzített templomgyújtogató városperzselő bosszúálló Csák Máté volt a XIV. század elején. 1586-ban a Szent Bertalan templom és a város egy része égett porrá. Már írtunk arról, hogy 1648-ban a füleki várkapitány felégette a városházát az oda menekült egri török martalóeoklkal együtt, de korábban, Mohács után is égett a város, mert a dúló törökök eddig eljutottak. 1673- ban hallunk újabb városégésről és természetesen a nagytemplom pusztulásáról. 1698-ban Kis György kovácsmester műhelye és a környék vált a tűz martalékává. 1730, majd 1771 az újabb szomorú dátum. 1851-ben 53 ház égett le és 32 ház tetejét megelőzésként szétverték. Az ekkor keletkezett kár 110 000 korona körül volt. 1855-ben 3 kisgyermek égett meg a lángoló házban. 1871. július 13-án 21 ház teljesen elpusztult, 66 háznak a tetejét bontották le. 1904-ben olyan súlyos volt a tűzvész, hogy a nagytemplom nagyharangja is lezuhant és bronzrögökké omlott szét. 1917. május 21-én az elemek haláltánca dühöngött a város felett. A kórház vasalóhelyiségéből kipattanó szikra gyújtotta lángra a közeli tetőket és a viharos erejű tavaszi szél felajzotta a veszedelmet, 559 ház égett le, köztük a teljes főtér és a nagytemplom, amely akkor veszítette el mindkét bronz toronysisakját. A tűz még Püspökiben is dühöngött. Gyöngyösön 30 millió aranykorona érték, itt 200 000 korona volt a kár. A városba látogatott a királyi pár, IV. Károly és Zita királynő, törvényt alkottak a város újjáépítésére, országos gyűjtést rendeltek el és 1 millió 400 ezer korona gyűlt össze. A legjobb magyar tudós urbanológus, dr. Harrer Ferenc jött kormánybiztosiként Gyöngyös újjáépítését megszervezni és vele kerültek Gyöngyösre a fővárosból a Nemecz testvérek, József mint egyetemi hallgató, építész műszaki rajzoló, és testvére Alajos, miint joghallgató, mindketten gyorsan bekapcsolódtak a helyi munkásmozgalomba és jelentős szerepet játszottak az 1919-es Tanácsköztársaság gyöngyösi eseményeiben. .A lakás nélkül maradottakat a közintézményekbe, elsősorban a szerencsésen szélirányból kieső, ' akkor új gimnáziumi épületbe szállásolták el ideiglenesen, és Harrer legfontosabb feladatának a gyors segítséget és a városközpont korszerű áttervezését tartotta. Megépíttette a Mérges és a Kassai út közötti tisztviselőtelepet, és kialakíttatta szép kis belső tereinkét kieg§$enesíttette az utcákat. Csak elismerés illetheti őt, mert ellen tudott állni a tehetősek megvesztegető törekvéseinek, akiik a közérdek fölé akarták helyezni saját érdekeiket, és sok gáncsot vetettek a város áttervezésének útjába. ,.y A század végén építette a város bankkölcsönből a Szent Erzsébet templom mögötti régi temetőkert helyére a gimnázium új épületét. A ferencrend már nem volt 'képes a terheket viselni, a régi gimnázium épülete már igen szűkös volt, és nem adott lehetőséget a nyolc osztályos főgimnáziumi forma megnyitásához. A kétemeletes, szép, eklektikus épület 1899-re készült el, a kölcsön bő egyharmadából. A ferencesek lemondtak a gimnázium szervezéséről és az intézmény 1899- től átköltözött és kiépült a teljes gimnáziumi szervezet. Az épület 1907-ben Londonban egy tanügyi kiállításon aranyérmet nyert. Az állami korszak első tantestülete magasan képzett, tudós tanárokkal, a helyi kultúra szervezője lett. A jó nevű tanárok sokat tettek Gyöngyös és a Mátra-vidék életének megismertetése érdekében. Különösen számottevő a Gyöngyösi Kalendárium (a város folyóirat igényű éves kiadványa) szerkesztésében végzett munkájuk. Széfcy István tanár vezetésével fellendült az 1887-ben alakult Mátra Egylet munkássága is, amely 1909d>en kiadta az első jól használható Mátrai és Gyöngyösi Kalauzt. A gyöngyösi gimnázium tevékeny szervezője volt 1906- ban a II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából rendezett ünnepségeknek, s ennek méltó folytatása volt 1907. október 13., midőn a nagy fejedelem vitéz tábornokának, Bottyán Jánosnak az emléktábláját helyezték el a ferencrendi szerzetesek templomában. Az emléktáblát a Műemlékek Országos Bizottsága készíttette és Thaly Kálmán, a kuruc világ ősz historikusa leplezte le. Az ünnepélynek országos jellege és jelentősége volt. A század Végén, 1889-tól 1896-ig volt Berze Nagy János, a híres mesekutató a gyöngyösi gimnázium növendéke. A besenyőtelki szegényparaszt család gyermeke itt a kék hegyek tövében érlelte nagy elhatározását, kutatni s rendszerezni fogja a magyar nép színes és gazdag népmesevilágát. Szavának állt, egy gazdag élet után hézagpótló, ma már nélkülözhetetlen tudós életművet hagyott 46
