Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város
A ferences kolostortemplom XV. századi gótikus része ri’nt készpénzt össze is tudott zsarolni, és 27 000 forint fejében 4 gyöngyösi túszt, hurcolt el. Kitörő lelkesedéssel fogadták így hát a város lakói Ba'bmarci távozása után a néhány fertályóra múlva megjelenő huszárokat. Feltörték a laktanya fegyvertárát és a császáriak nyomába szegődtek. A hatvani út mellett, a kőhídnál fogtak is néhány ellentúszt,, ám vesztükre, „töltött ágyúkkal és égő kanóccal visszajött a német”, és a város újra remegett. Minden lő- és szúrószertezámot be kellett szolgáltatni a városházára és a „lázadóknak” jelentkezni kellett. Az ezredpénztár hiányát is sajnos a gyöngyösiek fizették meg, és a szabad rablást is csak önként adott kenyérrel, borral válthatták meg. Néhány német feltörte és részegségében súlyos károkat okozott a farkasmályi pincékben, ahol a szép tükrös gyöngyösi borban bokáig lábaltak a részeg németek. Mindezek azonban csak előjátéknak számíthattak a későbbi megpróbáltatásokhoz mérten. A kápolnai csatára, 1849 februájának végén előnyomuló osztrák hadak Gyöngyöst választották főhadiszállásuknak. Windisc'hgraetz az Qrczy-kas- télybán rendezkedett be, a had nagy része pedig a városon hömpölygőit át. Itt volt a gazdasági bázis, és a katonai kórház és a lőszerraktár is. A csata február 27^én és 28-án folyt le. A magyar hadsereg nem ért el sikereket,, sőt visszahátrált Kere- csend irányába, de töretlen maradt. Windisch- graetz és Schlick tábornokok bár Debrőnél átlépték a Tárnát, de nem folytatták a magyarok üldözését. Az osztrák hadsereg március 3-án, a kórház 9-én, a hátrahagyott osztrák helyőrség pedig csak március 20-án hagyta el a várost. Az egész hadjáratiban a császári Csapatok kenyérrel, borral, zabbal, szénával való ellátása a gyöngyösiekre nehezedett, a város tartalékai szinte már teljesen kimerültek. A taválszi hadjárat idején került Gyöngyös újra az országos események tűzvonalába. Görgey Artúr a magyar főerőkkel március 31-én érte el Gyöngyös—Hort vonalát és másnap, április 1-én Gyöngyösről kelt napiparancsában a bármely pillanatban bekövetkezhető megütközést helyezte kilátásba. Másnap, április 1-én az Orezy-lkastélyban vezérkarával megbeszélte a haditervet és itt tartózkodott akkor ils, amikor április 2-án Hatvanban győztek a honvédek. Ide érkezett Egerből Kossuth is és az Almásy-házban szállt meg április 2-án és 3-án. A hatvani csata napján vette át Görgey a fő- vezérséget az Orczy-kastélyban. Kossuth második, rövid gyöngyösi látogatása alkalmából április 10-én innen figyelmeztette Görgeyt Erdély védelmére. Kossuth ekkor a város népéhez is szólt, lelkesítő beszédet mondott, ám a sok katonai megszállás, elszállásolás miatt már nem találkozott kitörő lelkesedéssel, és ezért meglehetősen neheztelt is, elsősorban a város vezetőit marasztalta el, korholta mérsékelt magatartásukat. Még a nagytemplom szószékéről is elhangzott a felhívás — „kard ki, kardra fel” — ám az eredmény csak nagyon viszonylagos volt már. Az egykori kolostorkert északi falkerítésében létesített pestises kápolna 44
