Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város

A ferences kolostortemplom XV. századi gótikus része ri’nt készpénzt össze is tudott zsarolni, és 27 000 forint fejében 4 gyöngyösi túszt, hurcolt el. Kitö­rő lelkesedéssel fogadták így hát a város lakói Ba'bmarci távozása után a néhány fertályóra múl­va megjelenő huszárokat. Feltörték a laktanya fegyvertárát és a császáriak nyomába szegődtek. A hatvani út mellett, a kőhídnál fogtak is néhány ellentúszt,, ám vesztükre, „töltött ágyúkkal és égő kanóccal visszajött a német”, és a város újra re­megett. Minden lő- és szúrószertezámot be kellett szolgáltatni a városházára és a „lázadóknak” je­lentkezni kellett. Az ezredpénztár hiányát is saj­nos a gyöngyösiek fizették meg, és a szabad rab­lást is csak önként adott kenyérrel, borral vált­hatták meg. Néhány német feltörte és részegségé­ben súlyos károkat okozott a farkasmályi pincék­ben, ahol a szép tükrös gyöngyösi borban bokáig lábaltak a részeg németek. Mindezek azonban csak előjátéknak számíthattak a későbbi megpró­báltatásokhoz mérten. A kápolnai csatára, 1849 februájának végén elő­nyomuló osztrák hadak Gyöngyöst választották főhadiszállásuknak. Windisc'hgraetz az Qrczy-kas- télybán rendezkedett be, a had nagy része pedig a városon hömpölygőit át. Itt volt a gazdasági bá­zis, és a katonai kórház és a lőszerraktár is. A csa­ta február 27^én és 28-án folyt le. A magyar had­sereg nem ért el sikereket,, sőt visszahátrált Kere- csend irányába, de töretlen maradt. Windisch- graetz és Schlick tábornokok bár Debrőnél átlép­ték a Tárnát, de nem folytatták a magyarok üldö­zését. Az osztrák hadsereg március 3-án, a kórház 9-én, a hátrahagyott osztrák helyőrség pedig csak március 20-án hagyta el a várost. Az egész had­járatiban a császári Csapatok kenyérrel, borral, zab­bal, szénával való ellátása a gyöngyösiekre nehe­zedett, a város tartalékai szinte már teljesen ki­merültek. A taválszi hadjárat idején került Gyöngyös újra az országos események tűzvonalába. Görgey Artúr a magyar főerőkkel március 31-én érte el Gyön­gyös—Hort vonalát és másnap, április 1-én Gyön­gyösről kelt napiparancsában a bármely pillanat­ban bekövetkezhető megütközést helyezte kilátás­ba. Másnap, április 1-én az Orezy-lkastélyban ve­zérkarával megbeszélte a haditervet és itt tartóz­kodott akkor ils, amikor április 2-án Hatvanban győztek a honvédek. Ide érkezett Egerből Kossuth is és az Almásy-házban szállt meg április 2-án és 3-án. A hatvani csata napján vette át Görgey a fő- vezérséget az Orczy-kastélyban. Kossuth második, rövid gyöngyösi látogatása alkalmából április 10-én innen figyelmeztette Görgeyt Erdély védelmére. Kossuth ekkor a város népéhez is szólt, lelkesítő beszédet mondott, ám a sok katonai megszállás, el­szállásolás miatt már nem találkozott kitörő lel­kesedéssel, és ezért meglehetősen neheztelt is, el­sősorban a város vezetőit marasztalta el, korholta mérsékelt magatartásukat. Még a nagytemplom szószékéről is elhangzott a felhívás — „kard ki, kardra fel” — ám az eredmény csak nagyon vi­szonylagos volt már. Az egykori kolostorkert északi falkerítésében létesített pestises kápolna 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom