Hevesi Szemle 12. (1984)

1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város

mezte az átalakulást. Urak többé nincsenek, nem megyünk katonának, mert nem védjük az urakat, védjék mostmár magukat, hangoztatták. A szőlő- termelők megfogalmazták, hogy nem fizetnek többé dézsmál Április 22-én a város hivatalos ünnepséget rendezett. Ismertették a márciusi napok eseményéit. Egyesült a mágnás és polgári kaszinó, a király és a márciusi vezérek képét kifüggesztették, 385 'faggyúmécsessel díszkivilágítást rendeztek, és a házakra nemzeti színű számtáblá.kat helyeztek. Csak április 28-án adták ki országosan a nemzetőrség felállításáról szóló rendeletet, de április elején már Gyöngyösön a nemzetőrségnek állandó őrszobát rendeztek be. Május 21-én a vásártérén nemzeti zászlót szenteltek a nemzetőrség számára. A zászlót Vahot Sándorné kezdeményezésére a gyöngyösi asszonyok készítették. A város forradalmi hangulatára jellemző volt, hogy a városházán minden vasárnap közszemlére tették ki Táncsics Mihály újságját.

1848 júniusában a megyének 3000 nemzetőrt kellett kiállítani, s ebből Gyöngyös város 200 főt vállalt. A nemzetőrök nemsokára részt vettek a Délvidéken, Újvidék környékén a „rácok” elleni hadjáratban. Fegyverzetük színvonala távolról sem volt arányban az ekkor még magas szinten izzó hazafiúi lelkesedéssel, így hát nem csoda, ha a honvédelmi kormányzat, nem lelkesedett a költséAz Orczy-kastély

ges és képzetlen katonaság hadban tartásáért.' Gyöngyösről 4 szakasz toborzódott a Délvidéken és az I. szakaszban vonult hadba Spetykó Gáspár helyi költő, aki nagy buzgalommal és terjedelmes levelekben számolt be a rácők elleni hadmozdulatokról.

Szeptember közepén újabb 75 nemzetőr állt sorba a kért 56 helyett, és alig indultak, máris 280 fő újabb nemzetőr állott sorba. Dicséretére váljék a városnak, hogy megszűntek, legalábbis ideiglenesen a vallási és egyéb villongások, és lelkesen szolgálták a hazát a város polgárai. 1848 késő őszén újabb 500 fő vállalta a katonasorsot és a város két öreg ágyúja is bevonult. 1848. december 14-cn az események kedvezőtlen fordulatakor Kossuth az egész nemzetet szólította fegyverbe, a haza védelmére. Gyöngyösön is általános készülődés kezdődött.

Ezek után azonban, sajnos, súlyos napok következtek Gyöngyösre is. 1849. január 22-én Shulcze Ferenc császári altábornagy szállta meg a várost, 5000 kenyér és 550 akó gyöngyösi bor hadisarc bánta jelenlétét. Egyik szinte el sem ment, jött a másik. 1849. február 10-én Babarczay Antal császári biztos 50 000 forint sarcot vetett ki Gyöngyös re. Az előbbi a város felgyú'jitásával, az utóbbi ősz szelövetésével fenyegetőzött Babarczay, a gyöngyösiek találó gúnynevén Babmiarci sajnos 23 000 fo43