Hevesi Szemle 12. (1984)
1984 / 2. szám - MÚLTUNK JELENE - Sereg József: A 650 éves város
MÚLTUNK JELENE A 650 éves város II. A XIX.; század első felében Gyöngyös jelentős városnak számított a megyében és a megyén kívül az országban is, noha a megyeszékhely a XVIII. század második felében már Egerbe került át. A lakosság lélekszárna nagyjából megegyezett Miskolc lakosságának számával. Élénk gazdasági, kulturális és politikai élet folyt az akkori városban. Vahot Imre, a város egyik híres szülötte, kinek a szülőháza mla is áll a ma nevét viselő, egykori Tó utcában, itt élte gyermekkorát, és emlékirataiban színes, korhű, sok esetben megdöbbentő, más esetekben vidám, mulattató képet fest a városról, az itteni életről, a szokásokról. Beszél arról, hogy bár városban élünk, mégis a „bot és a robot sújtja” a népet, pedig a gyöngyösi kapások jó híre, szaktudása, szorgalma, és kezük nyomán a gyöngyösi bor híre országos. A szőlőművelés nagy része a Sárhegyen folyt. Az elődök szorgalmát jelzik még napjainkban is az egykori művelés térképét a hegyre rajzoló mezsgyerakások. A város lakosságának jelentékeny részét alkotják a céhes kereskedők és iparosok. Török Ignác A kastély címere A nagytemplom mögötti gimnázium hasonlóképpen szintén mozgalmas életet élt, igen látogatott intézmény volt. 1828 29-es tanévben 538 diákja volt. Hozzátartozott Gyöngyös nevéhez és életéhez a híres gyöngyösi huszárezred is, akik a Fellner Jakab által 1765-ben épített huszárlaktanyában éltek. A nyalka huszárok gyakorlásait, vérpezsdítő verbunkos táncait irigy büszkeséggel és nagy érdeklődéssel kísérték. A gyöngyösi huszárok méltán voltak a város kedvencei, hiszen ők voltak a híres palatinusz huszárok. 1800-ban állították fel a nádor huszárezredet, első kiváló parancsnoka Hertelendy Gábor óbester volt, neve a róla elnevezett Hertelendy- indulóban is fennmaradt. Az ezred katonáit jász, kun és hajdú vidékekről toborozták, valóban jól festettek fekete csákójukkal és kék dolmányukkal. Az ezred 3 divízióból, minden divízió 2 svadronból, összesen 1233 emberből állott. 1808-ig volt parancsnoka Hertelendy Gábor. Az ezred részt vett az 1813-i híres lipcsei csatában Napoleon ellen és 1813. augusztus 18-án 138 palatinusz huszár halt hősi halált a népek csatájában. Emlékoszlop hirdette sírjuk fölött a huszárok dicsőségét. A napóleoni háborúk elmúltával az ezred is hazatért és 1816. április 26-án Gyöngyös főterén az alapító parancsnok, Hertelendy brigadéros tűzte a huszárok mellére a kitüntetést. Az öreg parancsnok nyugállományba vonulása után Gyöngyösön telepedett meg, itt érte őt a halál is 1820. június 18-án, és sírja a gyöngyösi felsővárosi temetőben domborodik. A XIX. század végén (1886-ban) már két huszárlaktanya is létezett a városban. A karácsondi út közelében, a város keleti oldalán megépült és benépesült az új1, vagy külső huszárlalktanya is. Ez a létesítmény ma is laktanyaként ismert; Táncsics Mihály nevét viseli. iA márciusi forradalom és a nyomában kibontakozó országos forradalmi fellendülés Gyöngyösön is éreztette hatását. A pesti események hatására a város választmányt alakított amely a közrendet és a békét volt hivatva biztosítani. Gyöngyöstarjánban a nép földfoglalást végzett, a földbirtokot elfoglalta és szántani kezdett. A nép a mága módján értel42
